Rendkívüli, összesen hatszázöt darabból álló relikviagyűjtemény látható a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításán, köztük egy idén vásárolt, 1888-ban készült rézkarc. Gyarmati Gabriella művészettörténész, a Munkácsy-tárlat kurátora úgy fogalmazott: akkoriban szokás volt a festményekről rézkarc másolatot készíteni, gyakran ezekkel illusztrálták az újságcikkeket, és sokan vásárolták is azokat. A Golgota című, 1884-ben készített festményről Karl Köpping német grafikusművész készített másolatot. Ez egy mesterremek a rézkarcok között, leheletfinom vonalakkal, nagyon festőien dolgozott a művész. Az alkotás különlegessége, hogy azt mindkét alkotó ellátta kézjegyével, és mindkettőről rajzoltak az aláírások mellé tussal egy pici portrét. Az a stílus alapján kizárható, hogy Munkácsy rajzolta volna, az azonban nem, hogy maga Köpping illesztette oda.
Paál László és Munkácsy Mihály közös alkotását hét évtized után láthatja újra a nagyközönség
A festőgéniuszt ábrázoló fotográfiák is a múzeum tulajdonába kerültek. Egy portrét és egy műtárgyfotót az az Adolphe Braun jegyez, aki egy saját maga által kifejlesztett technikai újításként kiváló műtárgyfotókat készített.
Közismert, hogy a Munkácsy által használt alapozó miatt nagyon sötétednek a festmények, sok részlet már el is tűnt a képekről, a régi műtárgyfelvételek alapján lehet tudni, hogyan néztek ki, amikor elkészültek.
Charles Sedelmeyer műkereskedő Munkácsyról kiadott könyvének egy példánya, valamint egy Munkácsy özvegye és a Pesti Napló akkori szerkesztője közti, 1907. július 5-én kelt levél is a múzeumé lett. Gyarmati Gabriella szerint azért jelentős a dokumentum, mert Cécile Papier-t már életében sokan támadták, ami túlzó és megalapozatlan.
A levél utolsó mondatában ugyanis azt írja az özvegy:
naprakész maradjak azzal, ami az Ön gyönyörű országában történik, amely annak a hazája, akit én siratok és aki megtanított engem szeretni.
A szakember fontos feladatnak tartja Cécile Papier rehabilitálását.
Kalandos utat járt be Paál László és Munkácsy Mihály közös, Eső után, őszi hangulat című alkotása, amelyet hét évtized után láthat újra a nagyközönség a szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-kiállításán. Paál László, a magyar tájképfestészet legnagyobb alakja szoros barátságot ápolt Munkácsy Mihállyal. A barbizoni erdőt ábrázoló tájképet Paál László készítette, a festmény két alakját pedig Munkácsy Mihály festette. A festményhez egy azóta elveszett, de reprodukcióban fennmaradt igazolást is csatolt, amely így szólt: „Ezennel kijelentem, hogy Bernheim úrnak eladtam Paál (Ladislas de) képét, mely az 1874-es kiállításon Eső után címmel volt kiállítva. Kijelentem azt is, hogy a képen lévő alakokat én festettem: Munkácsy. Párizs, 1874. július 17-én.”
A festmény az Egyesült Államokba került, ahol 1924-ben Kiss Emil, Munkácsy képeinek gyűjtője szerezte meg egy aukción, majd a korszak egyik kiemelkedő magyar gyűjtőjéhez, Weiss Fülöphöz került.
A Paál-életmű egyik legjelentősebb alkotásának számító művészettörténeti ritkaságot a Kieselbach Galéria tavalyi aukcióján Pákh Imre vásárolta meg a festő életművében rekordnak számító, 65 millió forintos leütési áron.
Az alkotást – ahogy a kiállításon látható képek többségét is – ő kölcsönözte a múzeumnak.
A műgyűjtők érdeklődését bizonyára felkelti az a nagyméretű olajfestmény, amely szerepel a Virág Judit Galéria október 15-i őszi aukcióján a Budapest Kongresszusi Központban. A Randevú az ablaknál című festmény egykor a festő barátja és ügynöke, Charles Sedelmeyer gyűjteményének féltve őrzött darabja volt. A Randevú az ablaknál Franciaországban készült. Párizsban Munkácsy Mihályt a barátai, Edouard de Marche báró és fiatal felesége, Cécile várták. Hamarosan a pár vendégszeretetét is élvezhette a művész, Colpachra utazott, De Marche-ék kastélyába. A báró 1873-ban meghalt, Cécile Papier pedig egy évvel később Munkácsy felesége lett. A kastély és az ősi kert Munkácsy több képének lett inspirációja.
Virág Judit művészettörténész szerint Munkácsy Mihály neve a világ minden táján ismert, az aukción kínált olajképe pedig az életmű egyik tipikus és igen látványos, szép darabja.
Ritka kincs ez a festmény, amely magán hordja mindazokat a jeleket, amelyek miatt a világ rajong Munkácsyért
– mutatott rá.
A festmény – amelyet október 4. és 14. között a közönség is megtekinthet a galériában – kikiáltási ára 40 millió forint.
A festőgéniusz előtt tiszteleg a Szépművészeti Múzeum november 27-én nyíló jubileumi kiállítása, amelyet Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendeznek. A tárlaton több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festőművész páratlanul gazdag életművét.
