Ezt biztosan nem tudta Széchenyi István apjáról

A világon először Magyarországon fordult elő, hogy valaki a magángyűjteményét a köz javára adományozza. Gróf Széchényi Ferenc (Széchenyi István édesapja) nemzetépítő gesztusa túlmutat önmagán, s immár több mint két évszázada élteti, őrzi és védi közös örökségünket. A Budavári Palotában a nemzeti könyvtár és a nemzeti múzeum alapításának 222. évfordulójára rendeztek ünnepséget.

Az Ensemble Variabile kamaraegyüttes a lépcsőfordulóban készülődik a fellépéshez. Fotó: Polyák Attila

Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Zsigmond Gábor egyebek mellett részletesebben is kitért arra a nagyszabású muzeológusi munkára, ami megelőzte a nemzeti könyvtár, illetve a nemzeti múzeum létrejöttét, s hogy ezzel milyen egyedülálló szerepet töltünk be a világban.

Az a kevés nagy közgyűjtemény, ami megelőzött bennünket, mint a British Museum vagy a Louvre, uralkodói segítséggel jöttek létre

 – mondta. Vincze Máté egy tágabb történelmi áttekintést adott arról, hogy a hazai tudományos és kulturális intézményrendszer hogyan terebélyesedett az alapítást követően, és hogy a nemzeti könyvtár minden rendszert, minden átalakítást túlélt. – Most újra egy szabad, demokratikus országban élhetünk, és egy ennek megfelelő, Európában is innovatív közgyűjteményi rendszert hoztuk létre – fogalmazott a helyettes államtitkár az MNMKK-ról.

Az ünnepség befejezéseként az Ensemble Variabile kamaraegyüttes adta elő Haydn két szerzeményét, melynek az adott apropót, hogy ezeknek az eredeti kéziratai is a nemzeti könyvtár gyűjteményéből származnak, ahol – kevesen gondolnák, de – többet őriznek az osztrák zeneszerzőtől, mint hazájában.