A teljes végiggondolás módszertana
Magyarország a végig nem gondolt gondolatsoroknak a hazája
– idézte Klebelsberg Kunót Demeter Szilárd, rávilágítva, hogy a teljes végiggondolás módszertanát kívánják alkalmazni a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának (MNMKK) fejlesztési stratégiájában. Mint elmondta, a Legelőből hazát című dokumentum egy olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat, hiszen fontos, hogy ne csak őrizzük és bemutassuk, de aktívan formáljuk is kulturális örökségünket. A stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális diverzitás megőrzését célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel.
Növelni kell a bevételi lábat
Az MNMKK – amely jelenleg több mint negyven tagintézménnyel, huszonötmillió műtárggyal és közel 1700 főállású munkatárssal rendelkezik – öt kulcsterületen tervez jelentős változtatásokat: az időbeli kiterjesztés, a térbeli komplexitás, a társadalmi inkluzivitás, a diszciplináris integráció és a következményelemzés területén.
A tervek szerint az intézményrendszer átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, amely magában foglal egy komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszert, többszintű képzési programot, valamint új életpályamodellt. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat. – Növelni kell a bevételi lábat és a kiadás oldalon is tudni kell lefaragni – fogalmazott Demeter Szilárd, hozzátéve: újra kell gondolni az intézmények kereskedelmi tevékenységét is. Mint elmondta, láthatóvá kell tenni kreatívipari tárgyainkat a múzeumshopokban, hiszen ezekre a termékekre nagy a fogadókészség a tapasztalatok szerint.
Jókai 200, Mohács 500, Attila-projekt
Kiemelt figyelmet kap a szakmai fejlesztés négy területe: az állományvédelem, a digitalizáció, a régészet és az informatika. A digitalizáció területén például négyszeresére kívánják növelni az évente készülő digitális felvételek számát, és tervezik a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását is.
A stratégia külön foglalkozik a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Semmelweis Orvos Történeti Múzeum jövőképével, valamint részletesen tárgyalja a vidéki filiálék regionális tudásközponti szerepét.
Az intézményrendszer fenntarthatóságát öt pillérre építik: a kulturális, társadalmi, környezeti, szervezeti és financiális fenntarthatóságra. A következő években olyan közös jelentős projekteket valósítanak meg, mint a Jókai 200, a Mohács 500 vagy az Attila-projekt. A stratégia hangsúlyos elemét képezi a közép-európai tudásközponti pozíció kialakítása és a Kelet–Nyugat közötti kulturális hídszerep betöltése.
Demeter Szilárd bejelentette továbbá, hogy elindult az MNMKK honlapja, amely ITT érhető el.
Élménykalendárium
December 1-jén összintézményi élménykalendárium kezdődik országszerte: minden nap más-más intézmény kínál ingyenes programot december 24-ig, többek között családi napot, adventi játszóházat, múltidéző karácsonyi sétát és gyertyafényes tárlatvezetést.
