Munkácsy felesége a művészettörténészek „áldozata”
Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta, Munkácsy felesége, Cécile Papier művészettörténészek, regény- és naplóírók „áldozata”,
többen azt a képet festették róla, mintha csak érdekből ment volna hozzá a festőhöz, és folyamatos munkára kárhoztatta volna őt saját fényűző élete biztosítása érdekében.
Ő régóta szerette volna már ezt a tévedést „a helyére tenni”. Hangsúlyozta, nem az volt a célja, hogy cáfolják az ismert állításokat, hanem hogy bemutassák a két ember mindennapi életét, azt, hogy valós szerelem volt köztük.
Cécile – ahogyan első férje, Edouard de Marches báró is – mecénása volt a férjének, mai értelemben véve jó marketinges és PR-os volt, aki mesterien alakította, hogy milyen kép éljen a világban a férjéről, ezzel is segítve őt támogatókhoz jutni.
Emellett igazgatta a megörökölt colpach-i birtokot, amely szintén fontos jövedelemforrás volt számukra. Gyűjteménykezelő is volt, aki nélkül elkallódhatott volna a festőfejedelem őstehetsége – tette hozzá. Bár a békéscsabai múzeum birtokában nincsenek levelek a házaspártól, Munkácsy több levele ismert már gyűjteményekből, amelyekben feleségéről is ír, vagy például panaszkodik nagybátyjának, hogy nem sikerül gyarapodnia a családnak.
A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye
Cécile levelei nem ismertek, de a rá írt válaszok igen, amelyekből kitűnik egyebek mellett, hogy Munkácsynak hiányzott a felesége, amikor Colpach-on volt – magyarázta a művészettörténész. Hozzátette, a múzeum gyűjteményének része a Műteremben című festményről készített műtárgyfotó, amelyen egy széken ülve látható a feleség, ezzel jelezve, hogy már két évvel házasságkötésük után Munkácsy – egyenrangú partnerként kezelve az asszonyt – kérte ki felesége véleményét az alkotásról.
Cécile alakját Hans Makart és Wilhelm von Kaulbach két portrérájának reprodukciójával és számos fényképpel idézik meg, utóbbiak bemutatják lakóhelyeiket, a párizsi palota eleganciáját is.
Bányai Inez öltözéktervező iparművész a közelmúltban készített egy, a Munkácsyné fényképein látható ruhák ihlette ruhaszobrot, amelyet a múzeumnak adott, ez a kiállítás központi darabja, „egyúttal összeköti a 19. és a 20. századot napjainkkal” – fogalmazott a kurátor. Hozzátette, bemutatnak egy míves, kézzel készített, 1882-ből származó oklevelet, amelyet akkor kapott a festő mellett a feleség is, amikor több évtized után Munkácsy hazalátogatott szülővárosába, Munkácsra. Az oklevél bizonyítja, hogy egyleti tagsággal tisztelték meg Cécile-t is. Emellett három frissen restaurált koszorúszalagot is kiállítottak, amelyekkel Békéscsaba városa, Békés vármegye, valamint a Singer és Wolfner könyvkiadó búcsúzott temetésén a művésztől – jegyezte meg.
Gyarmati Gabriella kifejtette, a tárlaton kitérnek Cécile Papier 1912-ben kelt végrendeletére is, amely megalapozta a békéscsabai intézmény mára 611 darabot számláló, a világon a legnagyobb Munkácsy-gyűjteménynek számító műtárgykollekcióját.
A végrendeletet végrehajtó Cécile von Barnewitz, a feleség unokahúga 1917-ben faládákba csomagolva gazdag, vegyes anyagot küldött Magyarországra. Az első világháború idején a faládák a kultuszminisztérium padlásán, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban kötöttek ki. A relikviák nagy része, mintegy négyszáz tétel végül 1933-ban érkezett meg Békéscsabára.
Marie Anne Cécile Papier 1846-ban született középosztálybeli francia nő volt, aki számára a társadalmi előrejutás lehetőségét az teremtette meg, hogy házasságot kötött a nála 26 évvel idősebb Edouard de Marches báróval. Munkácsy Mihállyal akkor találkozott, amikor a festő Siralomház című festményét mutatták be Párizsban 1870-ben; a mű sikere felkeltette akkori férje érdeklődését. A báró 1873-ban hunyt el, két hónapra rá Cécile már jegyben járt Munkácsyval. Tizenöt évvel élte túl férjét, 1915-ben hunyt el. A Miska és Cécile főcímet viselő tárlat szerdán nyílt és június 1-jéig tekinthető meg.
