Bácsmegi Gábor múzeumigazgató a sajtótájékoztatón elmondta, számos tárgy adományozás útján került a birtokukba, többet pedig vásároltak. Egy budapesti hölgy talált egy hagyatékban 13 Mazán László-karikatúrát, amelyet – lévén hogy a festő és tanár számos munkáját az intézményben őrzik – a múzeumnak adományozott. A rajzokat a művész a főiskolai évei alatt készíthette, több közülük az 1918–1920-as évek forradalmi hangulatát viszi át az iskolába, erre utal például a „Le a tanarakkal; nem lesz érettségi” felirat több karikatúrán; de szerepelnek köztük Mazán László első világháborúban, az olasz fronton szerzett élményei is. Ilyen például, amikor néhány katona varjúlevest főz a sisakjában. Bácsmegi Gábor hozzátette, a rajzok között van egy, a poklot ábrázoló vázlat is, amelynek kész változata már korábban a birtokukba került.
Munkácsy Mihály Múzeum
Gyarapodott a Munkácsy-gyűjtemény is a francia Le Monde Illustré 1900. májusi számával és egy, a Magyar Képzőművészek Egyesülete által 1927-ben kiadott albummal. Előbbiről az igazgató elmondta, a lap kétoldalas cikkben emlékezett meg Munkácsyról, de az írás igazán a fotók miatt érdekes. Az egyik egy jól ismert portré „kicsit más szemszögű” beállítása; a másikon a festő Krisztusként megfeszítve lóg egy kereszten, szemei nyitva vannak, és az ég felé néz. Bácsmegi Gábor rámutatott, hogy Munkácsy így tanulmányozta a Krisztus-trilógia alkotásakor az izmok feszülését; a végső munkán Krisztus szeme csukva van, de van náluk olyan tanulmányfestmény, amelyen Isten fiát felfelé néző, nyitott szemmel festette meg a művész.
Az albumról szólva elmondta, gyűjtés céljából adták ki, azt szerették volna, ha a bevételből köztéri szobrot tudnak állítani Munkácsynak.
A néprajzi tár bővüléséről szólva Martyn Emília igazgatóhelyettes kiemelte, számára különösen fontos, amikor tárgyakon keresztül történeteket tudnak elmesélni. A bajai Türr István Múzeumtól kaptak 19. század végi, 20. század eleji szőtteseket, amelyeket Mészáros Gábor keramikus nagymamája készített, túlélték az árvizet, néhányat az iszapból emeltek ki. Megjegyezte, a bajai múzeumnak Mészáros Gábor felesége, a szintén keramikus, makói Fodor Ilda adományozta a tárgyakat.
Hozzájuk került 245 levelezőlap is, amely a méhkeréki Száva Tivadar 1940 és 1944 júliusa közti levelezését követi nyomon. A férfi 26 évesen tűnt el a fronton, a levelekben beszámolt családjának a háborús körülményekről, a hidegről, betegségekről és arról is írt, hogy hiába kérvényezte, hogy az időközben megszületett három gyermekére tekintettel mentsék fel a katonai szolgálat alól.
A levelek egyszerre kordokumentumok és egy családtörténet krónikái
– mondta Martyn Emília. Fülöp Máté régész-muzeológus egy Magyarbánhegyes határában, fémdetektorral talált pápai ólombullát mutatott be, amelyet II. Pál (1464–1471) pápa adott ki. Kifejtette, abban a korban pápai búcsúengedélyek tömegét adták vidéki kis templomoknak; a településen pedig volt egy kis plébániatemplom. Az ólombulla valószínűleg egy ilyen oklevélen lógott.
Kiemelte, Magyarországon régészeti feltárásból csupán még egy II. Pál pápa által kiadott bulla ismert, amelyet 1991-ben, a pécsi székesegyház feltárásakor találtak meg Janus Pannonius sírjában.
A történeti tárba egy a 19. század végéről származó, szintén fémkeresők által talált zsebpisztoly, egy 1860-as évekből származó Kossuth-fotó; egy 1877-es patikakönyv került; továbbá Békéscsabát egy 1944-es légiriadó után ábrázoló fotó, amelyen jól látszik, hogy milyen ideiglenes, sír formájú óvóhelyeket alakítottak ki a Kossuth téren. „Nem nagyon tudtunk eddig ilyen óvóhelyekről” – jegyezte meg az igazgató.
Bácsmegi Gábor elmondta, az új szerzemények közül néhányat restauráltatni kell, de februárban egy kamarakiállításon más tárgyakkal együtt bemutatják őket a látogatóknak.
