Munkácsy sohasem látott festményeitől a nőig, aki még férjét is túlszárnyalta – Ezek voltak az év legjobb kiállításai, amelyeket még 2025 elején is megnézhetünk

Nagyszabású és különleges kiállításokon jártunk idén, amelyek amellett, hogy megleptek, sok esetben új perspektívába helyezték a művészek életművét. Cikkünkben öt tárlatot ajánlunk, amelyeket még meg lehet tekinteni.

Munkácsy Mihály 1881-ben festett Önarcképéről beszél a kiállítás kurátora, Krasznai Réka Fotó: Havran Zoltán

Munkácsy, a festőzseni

A Krisztus-trilógia egyik darabja, a Golgota is megtekinthető a Munkácsy-kiállítás anyagában (Fotó: Havran Zoltán)

Az év legjobban várt kiállítása november végén nyitott meg a Szépművészeti Múzeumban. A Munkácsy – Egy világsiker története a festőzseni páratlanul gazdag életművét mutatja be. A művész születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett életmű-kiállítás hat szekcióban, több mint száz – kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig sohasem látott – műalkotás, archív fotográfiák, dokumentumok és kultusztárgyak mentén tárja fel az egykor a világ legjobban fizetett festőművészének életét, karrierjét és sikereit.

 A tárlat szenzációjaként eddig idehaza még sohasem látott remekműveket is láthatunk, többek között a New York Historical Societyből kölcsönzött és a Pákh Imre magángyűjteményéből érkezett Pamlagon ülő nő című festményt. 

Az átfogó tárlat március 30-ig várja a látogatókat.

Istenek és démonok vonzásában

Több mint százötven műtárgyat láthatunk az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című kiállításon, amely egy letűnt világ kultúráját mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat középpontjában a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származó tárgyak állnak. Így különleges mázastégla-díszeket, palotadomborműveket, szobrokat, pecséthengereket, amuletteket és kőzeteket is megtekinthetünk.

 A kiállítás különlegessége, hogy nem csupán művészeti oldalról mutatja be az ókori Mezopotámiát, hanem történelmi, régészeti, irodalmi és vallási nézőpontok is megjelennek.

 A kiállítás február 2-ig látogatható.

Egy művészházaspár titkai

Festményeken, archív fotográfiákon, grafikákon és dokumentumokon keresztül ismerhetjük meg Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria életművét a Magyar Nemzeti Galériában. A nagyszabású tárlaton azonban nemcsak a művészházaspár, hanem a festőművész első felesége, Lanov Mária és édesapja, Luigi Galimberti alkotásait is megcsodálhatjuk. 

Dénes Valéria elképesztően tehetséges festőművész volt, túlszárnyalta férjét.

 A XX. századi festészet egyik legjelentősebb alakjánál, Henri Matisse francia festőművésznél tanult Párizsban. A tárlat hiánypótló, hiszen Budapesten most először mutatkoznak be a művészházaspár képei.

A Galimbertik című időszaki kiállítást január 26-ig láthatja a közönség.

Mexikó ikonikus nőalakja

Frida Kahlo életét, művészetét új megvilágításba helyezi az a 241 darab, korábban nem publikált fénykép, amely ezúttal a Mai Manó Házban látható. A Frida Kahlo fotógyűjteménye című tárlat hat tematikus egységen keresztül mutatja be a világhírű mexikói festőművész életének különböző korszakait. A fényképek mindegyike arról tanúskodik, milyen fontos szerepet játszott a fotográfia Frida Kahlo életében.

A tárlaton olyan fotóművészek portréit is láthatjuk, akikkel a festőművész baráti viszonyban volt: Man Ray, Munkácsi Márton, Edward Weston, Brassaï (eredeti nevén Halász Gyula), Tina Modotti, Pierre Verger és Manuel Álvarez Bravo.

 A kiállítás január 12-ig tekinthető meg a Mai Manó Ház földszintjén és emeletén.

A Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítás egy részlete a Mai Manó Házban (Fotó: Mirkó István)

Immerzív élmények Monet-val

A Claude Monet immerzív kiállításon (Monet – The Immersive Experience) szó szerint belemerülhetünk Monet képeibe a BOK-csarnokban. Itt most nem a klasszikus értelemben vett tárlatról van szó, hanem egy formabontó, immerzív élményről, amely által beléphetünk a művész rendkívüli világába. Monet otthonának egyik szobájában megcsodálhatjuk hatvan festményének reprodukcióját. Megfigyelhetjük, ahogy tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. De utazásairól, a japán művészet iránti rajongásáról és a fotográfiának a művészetre gyakorolt hatásáról is olvashatunk. 

A tárlat legizgalmasabb része azonban az a virtuális élmény, amely kitágítja és egyben közelebb is hozza Monet művészetét, emellett a látvány, a zene és a tér azt is lehetővé teszi, hogy relaxáljunk. 

A különleges, immerzív élményt nyújtó kiállítás márciusig tekinthető meg.