A film legfontosabb mondanivalója, hogyha valaki a nincstelenség nyomorából a bűnözés útjára lép, talmi, mulandó értékekért adja föl azokat a drágaköveket, amelyek a tarsolyában vannak. Másként: aki betyár lesz, az örökre elveszti családját, a feleségét és a gyermekeit.
A Rosszemberek története a mai napig érvényes erkölcsi tanmese. Soromfai József (Dörner György feledhetetlen alakításában), Gelencsér Jóska bandájának alvezére haza szeretne menni. Hétköznapi életet élne, nevelné gyermekeit, szeretné, nagyon szeretné csodálatos feleségét, Katit, akit Kiss Mari úgy kanyarít a vászonra, hogy a női érzékiség mellett a női sors mélységes szomorúságát is bemutatja. Hegyessy főszolgabíró áll a másik oldalon, Djoko Rosić alakítása a legnagyobb westernhősöket idézi emlékezetünkbe. Ő a törvény embere, Halász Mihály operatőr temérdek alkalommal alulról fényképezi, ezzel is érzékeltetve, hogy ő az, aki felettünk áll, hajdani negyvennyolcas, feladatát komolyan veszi, felette a csillagos ég, benne az erkölcsi törvény.
A film keserű igazsága, hogy az erkölcsi törvénynél mindig fontosabb a gazdasági érdek. Mikor Hegyessy, hogy elkapja az egyre kegyetlenebb bűnözőkké váló szegénylegényeket, be akarja záratni a csárdákat, kemény falba ütközik, ugyanis tudtára adják, hogy ezekben a csárdákban Esterházy herceg és Somssich gróf borát mérik, bezárásról szó sem lehet.
A törvény embere, Hegyessy főszolgabíró (Djoko Rosić), a háttérben Kati (Kiss Mari) és a megszeppent gyerekek
Fotó: Nemzeti Filmintézet
Hogy milyen volt a bor, az nem derül ki a filmből, viszont a férfias erőfitogtató és ügyességi játékokban épp annyira nincsen hiány, mint az olyan fülledt jelenetek sorában, amelyek arról szólnak, miképpen szerették az asszonyokat a betyárok. A film legszebb jelenetei közé tartoznak azok is, amelyekben a lovakat ülik meg a férfiemberek, ugratják őket, vágtáznak velük, és ilyenkor korunk nézője nagyon bánja, hogy neki már csak az jutott, hogy hosszasan parkolóhelyet kell keresnie az autójának.
A filmnek furcsa keretet ad az asszonyi szeretet csalfasága. Soromfai felesége ugyanis Gelencsér Jóskának sem tud ellenállni, akit Derzsi János alakít a filmben kegyetlen nézések sorával. A film nagy hangsúlyt helyez arra, hogy nemcsak azért ítéltetik pusztulásra a szegénylegények világa, mert nem tisztelik a magántulajdont, hanem azért is, mert ahol az asszony mindenki babája, ott előbb vagy utóbb, de vér fog folyni. A Rosszemberek legfontosabb erkölcsi tanulsága szerint ahhoz, hogy tiszta lappal induljon a kiegyezés előtti világban egy betyár, árulóvá, besúgóvá kell válnia. Ahhoz, hogy visszatérhessen a családjához, feleségéhez, hogy újra hétköznapi életet élhessen, hogy erkölcsös lehessen, először erkölcstelenné kell válnia. Ami pedig nem lehetséges.
A filmtörténet legkegyetlenebb jelenete, hogy az a nő lövi le a férjét, hogy megakadályozza a besúgást, aki miatt besúgóvá válik a betyár, akihez szeretne visszatérni, aki viszont sokkal szenvedélyesebb szerelemmel szereti a másik férfit, a betyárvezért. Nemcsak azért lövi tehát le a nő a férjét, hogy ne súgja be a barátaikat, segítőiket, bajtársaikat, hanem azért is, mert férje feladta a szeretőjét, azt, akit mindenkinél jobban kívánt.
Szomjas György Rosszemberek című filmje tehát nemcsak arról szól, hogy a tisztesség és a becsület az egyetlen járható út, különben kő kövön nem marad a világban, hanem arról is, hogy ha egy asszony elköteleződik, akkor jobban teszi, ha minden energiáját a férje felé fordítja, mert a férfiúi virtus asszonyi ölelés nélkül mindent elpusztít a környezetében.
A Rosszemberek elérhető a Filmio kínálatában.
