A Csíksomlyóra cipelt batyuk története

A magyar léleknek a csíksomlyói búcsú az egyik legfelemelőbb spirituális megnyilvánulása. Az oda való zarándoklás megmutatja a nemzetnek, hogy képesek vagyunk egymásra találni, és egymásban megerősödni. Babba Mária hív minket oda. Sok helyről sokféle ember gyűl össze itt. Ezekről a találkozásokról születik most dráma.

A csíksomlyói búcsú miséjének résztvevői a Kis- és Nagysomlyó közti nyeregben MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Csíksomlyó egy igazi hazatalálás, a védő, őrző Szűz Máriával. Mária szeretetében megnyílik lelkünk, és képesek leszünk befogadni a világ összes magyarjának gondját. Ott ültünk évről évre az ő lábainál, s ő bölcsen hallgatta és értelmezte, a magunkkal hozott, messziről odacipelt furcsaságainkat, akár gyarlóságainkat. Ezekbe a furcsa emberi dolgokba, viszonyulásainkba segít betekinteni Péter Beáta drámája.

A szent árnyékában bemutatja a profánt, végtelenül izgalmas módon. Szinte kifeszíti és óriásira növeli az emberi lélek tájait, azért, hogy jobban ráláthassunk arra, ahogyan még a legnagyobb áhítatban is képesek vagyunk vesződni lelkünk kicsinyes, földi gondjaival. Mennyire tud a lélek kitágulni, felemelkedni, megnőni egy igazi ünnep alkalmával? – teszi fel a kérdést a drámaíró és vele együtt a kíváncsivá tett olvasó is. Mennyire tud az ember megszabadulni a mindennapi nyűgöktől, gyarlóságoktól, a csúnya jellemhibáktól, a butaságtól és a szörnyű szürkeségtől?

Péter Beáta debütáló drámája az évente Csíksomlyóra zarándokoló magyarokról szól, akik úgy-ahogy, olyan-amilyen hátizsákkal és lelki csomagokkal megérkeznek a búcsúra. A három felvonásos dráma első része a 2017-es pünkösdi búcsújárás idején játszódik, a második felvonás a pápalátogatás körüli eseményeket, a harmadik pedig a pandémia által beárnyékolt pünkösdi időszakot ecseteli. Úgy véljük, roppant izgalmas és számos lehetőséget rejt magában a témaválasztás. Főleg, hogy az egyszerű emberek szemszögéből mutatja be a búcsús forgatagot, a hagyományokat, a kegyhelyhez fűződő legendákat, és közben élettörténeteket sorakoztat egymás mellé, sodor egymásba.

A darab pályaműként íródik, a szerző a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István-ösztöndíjasa. A Csíkszeredában élő alkotó behatóan ismeri a székely családok csíksomlyói búcsú előtti készülődésének menetét, meg tudja mutatni azt, amit a csupán néhány napra a vidékre érkező turistának talán nincs lehetősége meglátni. Idegenvezetés ez a javából. De nem a környéket mutatja meg, hanem az itt élő emberek lelkivilágát, bukdácsoló mindennapjait. Péter Beáta mint színházi ember és újságíró nemrég egy csodálatos és nagyon élvezhető tárcakötettel debütált, mely hamarosan Magyarországon is forgalomba kerül. A kötet akár előtanulmányként is tekinthető a születendő dráma alakjainak megformálásához. Az Ez több lett. Maradhat? című tárcakötetének darabjain keresztül egy éles szemű, de jóérzésű kritikust ismerhetünk meg, aki filozófiai mélységgel tárja elénk a drámai ember mindennapi, lehengerlően szórakoztató gondjait.

Ugyanez a stílus drámájára is jellemző, melyben a súlyos gondokat és mélységes gondolatokat fényes és csiklandozó humorral köti össze, hogy csodálkozhassunk azon, milyen különleges teremtményei is vagyunk Istennek. Ahogy Pilinszky mondta: az ember drámai lény! – aki néha sajnálni való, néha pedig megmosolyogni való.

Nemcsak az új kötetének, és a megjelenés előtt álló drámájának örülünk, hanem izgalommal várjuk a darab színrevitelét is. Gondolkodhatnak már jó előre és idejében a rendezők is.

A tárcakötetből, udvarhelyi színészek előadásában hangoskönyv is készült.

Péter Beáta: Ez több lett. Maradhat?, Varjúvár kiadó, Nagyvárad, 2020