Egressy Bénit elsősorban a Szózat zeneszerzőjeként ismerjük, pedig többek között neki köszönhetjük a Klapka-indulót, illetve Erkel Ferenc három operájának a szövegkönyvét is. Ki volt ez a tragikus sorsú művész, hogyan vált rövid idő alatt Vörösmarty Mihály Szózat című verse korának legfontosabb költeményévé?
A Budapesti Filharmóniai Társaság az Erkel Ferenc Társasággal közösen a magyar kultúra napjára készítette el az Én című dokumentumfilmet, melyet közel százezer fiatal nézett meg a Himnusz keletkezésének évfordulóján, és több mint húszezer néző követte a társaság YouTube-csatornáján. A film sikerének okán készült el másik „nemzeti dalunk”, a Szózat dokumentumfilmje a költészet napjára. A sorozatban Becze Szilvia, a Bartók rádió szerkesztő-műsorvezetője és Juhász Anna irodalmár beszélget a vers és zene összefüggéséről, a két „zeneszerző-pályázat” kiírásának a körülményeiről.
Becze Szilvia Fotó: Budapesti Filharmóniai Társaság
A Szózat korának egyik legismertebb verse volt. 1843-ban írt ki pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Vörösmarty költeményének a megzenésítésére. A filmből megtudhatjuk, hányan pályáztak, és miért maradt csupán három pályamű – melyek közül a közönségszavazás alapján került ki győztesen a fiatal, mindössze huszonnégy éves Egressy Béni munkája –, továbbá hogyan kapcsolódik Erkel Ferenc a Szózat történetéhez. A filmben felcsendülnek Erkel Ferenc Szózat-verziójának hangjai is, hiszen később Erkel is készített egy változatot a versenyen kívül.
Juhász Anna Fotó: Budapesti Filharmóniai Társaság
A közel harmincperces filmművészeti alkotások számos érdekességgel, anekdotával hozzák közelebb a Himnusz és a Szózat történetét, melyek kultúránk alapköveinek tekinthetők. A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
– A filmek előkészítése során szembesültünk azzal, hogy a két verset és zeneművet mindenki jól ismeri, de a keletkezésük izgalmas története közérthető módon nehezen felkutatható. A Filharmóniai Társaságot Erkel Ferenc alapította 1853-ban, egyfajta erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy minél izgalmasabban mutassuk meg Erkel és Egressy munkáját, melyek nélkül hazánk kultúrája szinte elképzelhetetlen lenne. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet okozta kényszerű bezártságban minél többen nézik meg a filmjeinket, és erőt tudnak meríteni belőlük ezekben a nehéz időkben – nyilatkozta Tóth László, a társaság elnöke.
