Ahova nem fér be a lelkünk

Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba címmel jelent meg nemrég a Jelenkor Kiadó gondozásában Térey János (1970–2019) József Attila-díjas író, költő, drámaíró posztumusz kötete.

A József Attila-díjas költő maga állította össze a könyv koncepcióját Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba címmel jelent meg nemrég a Jelenkor Kiadó gondozásában Térey János (1970–2019) József Attila-díjas író, költő, drámaíró posztumusz kötete. A Fuga Építészeti Központban csütörtökön tartott könyvbemutatón elhangzott, hogy ez egy olyan kötet, amely teljes mértékben a szerző szándékai szerint és döntései alapján, az utolsó kézmozdulataival készült.

Rögtön a beszélgetés elején felmerült, ki hogyan olvas Térey-verseket. Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója elmondta: nem tudja úgy olvasni ezeket a szövegeket, hogy ne hallja közben a szerző hangját. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta, hogy ezt a könyvet körülveszi a gyász, és ez meghatározza az olvasását, de ez több klasszikus életműbe is beleépült, elég csak József Attilára, Radnóti Miklósra vagy Borbély Szilárdra gondolni.

A József Attila-díjas költő maga állította össze a könyv koncepcióját
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

– Ugyanakkor más szempontból is átjárja a gyász ezt a vers- és prózagyűjteményt: nem lehet ugyanis nem észrevenni, hogy a szerző elkezdett összegezni, számvetést készíteni. A most megjelent kötet anyaga mellett elkezdett írni egy memoárt is, amelynek részletei több folyóiratban meg is jelentek – tette hozzá.

Szó esett arról is, hogy a Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című könyvhöz talán a 2006-ban megjelent, 2002 és 2006 közötti verseket tartalmazó Ultra című kötet kötet áll a legközelebb.

– Az új kötet nyelvében is az Ultrához kapcsolódik leginkább: háttérbe szorulnak az egyes szám első személyben megszólaló versek, jellemző a – gyakran kifejezetten kellemetlen – kérdések elsokasodása, a makacs törekvés a párbeszédre – mutatott rá Tóth-Czifra Júlia irodalomtörténész, a Kalligram Kiadó munkatársa.

A könyvbemutatón Csákányi Eszter előadásában elhangzott többek között a szerző Átlagos magyar című verse, amelyben megjelenik az a „szűk, sötét és folyosószerű előszoba”, ahova „nem fér be a lélek”. Ennek kapcsán pedig felmerült a szerző szövegeiben megteremtett terek sajátos szerepe, hogy gyakran egy-egy térben ragadja meg a közérzetet, és mint Tóth-Czifra Júlia összegezte: Térey János verseiben nagyon fontos az a kérdés, hogy mit kezdjünk a hely tudatalattijával és a saját terveinkkel. Szirák Péter hozzátette, hogy Térey János, aki törődött Magyarországgal, ezekben a versekben is arra kérdez rá, mit rontottunk el, mit csinálhattunk volna jobban, mert ha nem követnénk el sokadszorra ugyanazokat a hibákat, Magyarország jobb hely lenne.

A könyvbemutató végén Sárközy Bence felhívta a jelenlevők figyelmét arra: Térey Jánosnak nagyon fontos volt, hogy egyszer egy kiadó piaci alapon egy nagy nyelven jelentesse meg a műveit, és ez meg is valósult: egyik korábbi kötete, az Átkelés Budapesten nemrég megjelent Németországban, a Süddeutsche Zeitungban pedig közöltek róla egy szép méltatást.