Átadták a mintegy 9,5 milliárd forintból felújított és kibővített kaposvári Csiky Gergely Színházat hétfőn.
Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a színház igazgatója az Orbán Viktor kormányfő jelenlétében megtartott eseményen hangsúlyozta: a teátrum célja, hogy tartósan meghatározó szereplője legyen a magyar színházi életnek.
Olyan intézményként működjön, amely azonos művészeti igényesség mellett ugyanúgy képes elvállalni a tabuk ledöntését, ahogy a hagyományok megőrzését.
A mai kor színháza egyre inkább túllépi az előadóművészet határait, nyitva ezzel a társművészetek irányába – fogalmazott, rámutatva, hogy ezt a tendenciát felismerve a Csiky Gergely Színházat mint a dél-dunántúli régió meghatározó teátrumát nemcsak művészeti, hanem kulturális központként is definiálják.
„Meggyőződésünk, hogy a színház egyik kiemelt feladata a 21. századi intermediális társadalmak aktuális problémáinak érzékeny bemutatása a magyar nyelviség és identitás prizmáján keresztül” – hangsúlyozta. Kitért rá, hogy a Csiky Gergely Színház ennek jegyében határozza meg műsorát, művészeti koncepcióját a következő években.
Fülöp Péter kiemelte, hogy „a színház meghatározó múltja büszkeség, felelősség és lehetőség”, az intézmény története során öt Kossuth-díjast, tizenkét érdemes művészt, huszonnyolc Jászai-díjas művészt adott Magyarországnak.
Szita Károly, Kaposvár kormánypárti polgármestere arról szólt, hogy a Csiky fogalommá, a kaposváriak ügyévé vált, amelyet féltve gondoztak, mert a város sorsa egybefonódott az épület sorsával:
ahogy az egyre korosabb épületnek állnia kellett a megpróbáltatásokat, az itt élőknek úgy kellett megküzdeni hol a gazdaság hideg racionalitásával, hol a politikai széljárás időnként fojtogató hátrányaival.
A Kaposvári Csiky Gergely Színház fogalommá vált – mondta Szita Károly polgármester a felújított teátrum átadóján
Fotó: MTI/Varga György
Húsz évnek kellett eltelnie, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kapott nemzeti politikájához, és hogy „ne csak észrevegyék a hulló vakolatot, hanem a város mellé álljanak, és lehetőséget kapjunk, hogy termőre fordítsuk mindazt, amiért a kaposváriak közössége nagyon sokat dolgozott és építsük a várost a magunk dicsőségére” – mondta.
A politikus példaként hozta fel, hogy a Kaposvár egykori polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett városfejlesztési program keretében a közelmúltban új sportcsarnok, versenyuszoda épült a városban, és részben elkészült a somogyi megyeszékhelyet az M7-es autópályával összekötő 67-es gyorsforgalmi út. Szita Károly köszönetet mondott a kormányfőnek a fejlesztések támogatásáért.
A Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház épülete Magyar Ede és Stahl József tervei alapján készült 1911-ben, benne 1955-től működik állandó társulat. Az ingatlant 1965-ben kibővítették, az 1980-as évek végén felújították, egészen mostanáig azonban jelentős átalakítást nem végeztek rajta, modernizációja esedékessé vált.
A teátrum a három éven át tartó, műemléki szempontú kivitelezés során kívül és belül egyaránt megújult, hogy megfeleljen a 21. századi igényeknek. A 9 ezer négyzetméteres, három játszóhelyes épületnek új előcsarnoka lett, nagyterme 450, kamaraterme 150, stúdióterme 50 néző befogadására alkalmas.
A színház különlegessége a világviszonylatban is korszerű, egyes megoldásait tekintve Magyarországon kevés helyen alkalmazott színpadtechnika. A teátrum úgynevezett felső színpadgépészete teljesen gépesített lett, a színpadba pedig egy nagy dobforgót építettek be süllyedőkkel, liftekkel, amelyek érdekes színpadképek gyors beállítását teszi lehetővé. Mindez a minden igényt kielégítő, költséghatékonyan üzemeltethető világítás- és hangtechnikával együtt jelentősen növeli az előadások nyújtotta élményt.
Az ünnepélyes megnyitó keretében bemutatták Csiky Gergely Buborékok című vígjátékát, amelyet Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezett.
