Bölcs bolondságok, bolond bölcsességek

A legújabb magyar animációs sorozat a Naszreddin hodzsa meséi. Főszereplője, Naszreddin  Berecz András mesemondó hangján  nevettetve adja át nekünk az élet nagy igazságait. Történeteit évszázadok óta hallgatják az emberek, elbeszélései bejárták a világ minden táját. A szóbeli hagyományoktól az írott könyveken át a hodzsa történetei a KEDD Stúdió által most eljutottak a rajzfilmsorozatos változatig. A rendezővel, Gerdelics Miklóssal beszélgettünk.

Bizonyos generációk jól ismerik Naszreddin hodzsa történetét gyerekkori mesékből Magyarországon is. Gerdelics Miklós gyerekkorának nem volt része Naszreddin Hodzsa, így a török bölcs meséit a sorozat producere, M. Tóth Géza által ismerte meg. Ő mutatta meg Kúnos Ignác A török hodzsa tréfái című kötetét, és miután átolvasta ezeket a vicces, rövid, agyas kis meséket, mindketten egyetértettek, hogy rajzfilmre kívánkoznak. Bár készültek már hagyományosabb stílusú Naszreddin hodzsa adaptációk, ők úgy látták, hogy ezek inkább illusztrálják Naszreddin bolondos meséit, mintsem az értelmüket próbálják visszaadni. Ezért is választották ezt a nagyon minimalista stílust a sorozathoz.

Gerdelics Miklós
Fotó: Teknős Miklós

A cél ugyanis az, hogy semmi „színes-szagos” körítés ne vonja el a figyelmet az eleve agymunkát igénylő kis történetek furfangosságáról. Meséi a rendező számára a kreatív szabadságot, egyben szakmai kihívást, valamint kedves, szerethető karaktereket jelentenek. Mivel a hodzsa gondolkodása is elég csavaros, ezért sokféle bolondság belefér a történetek ábrázolásába. Az epizódok kitalálásakor viszont mindig résen kell lenni, hogy ezek mellett is a lehető legpontosabban közvetítse Naszreddin bölcs-bolond tanításait. Gerdelics Miklós úgy látja, a modern jelleg nem is áll távol Naszreddintől, hisz a hodzsa is maga az ellentmondás, ezért nála nagyjából minden belefér, ami játékosabbá, furcsábbá teheti az összképet.

Fotó: KEDD Stúdió

– Az említett Kúnos Ignác kötetből egyelőre 52 rövid mesét választottam ki, melyekből jelenleg 20 epizód készült el, de a további epizódok gyártása is már folyamatban van – sorolta a rendező. – Igyekeztem minél változatosabb meséket beválogatni, valamint az is szempont volt, hogy ne csak egy bizonyos kultúrkörben értelmezhető mesék kerüljenek be, hanem inkább olyanok, melyek univerzálisan mindenki számára érthetőek lehetnek. Bízom benne, hogy hasonló hatást vált majd ki a rajzfilm is a nézőkből, mint amilyet a mesék elolvasása váltott ki belőlem. Meglepő, furcsa, valahol mégis kedves, szerethető kis tanmesék ezek és azt gondolom, hogy a hodzsa ártatlan, gyermeki humorával, életigenlésével és mindeközben csavaros észjárásával nem nehéz rezonálni. A zenét a Turku nevű török népzenekar szolgáltatta, akiknek muzsikájára az interneten leltem rá, a zenekar pedig, megismerve a projektet, örömmel ajánlotta fel számunkra zenéik felhasználását. A zene kiválasztásának szempontja az volt, hogy autentikusan teremtse meg a török kultúrkör atmoszféráját, ugyanakkor helyet is engedjen Berecz András narrációjának. A főcímzene viszont kivétel, ugyanis én szereztem kimondottan a sorozathoz – árulta el Gerdelics Miklós.

A rendező elmondta, hogy Berecz Andrásnak nagyon sokat köszönhetnek, hisz nem csupán egyedi előadásmódját hozta magával, hanem a szövegek véglegesítésében, ízesebbé tételében is segített. Ahogy mondta Berecz András, ő nem színész, így még sosem olvasta fel más szövegét, ezért hát a szája ízére szabta a sorokat. Ezzel, azt gondolja Gerdelics Miklós, hogy mindannyian nyertünk. Berecz András maga is érdeklődött Naszreddin hodzsa karaktere iránt, így a szövegek kapcsán és a hangfelvételek során is egyaránt könnyen megtalálták a közös hangot.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen a hodzsa a kicsiknek és a nagyoknak, a rendező így válaszolt: – Én azt gondolom, a hodzsa kicsiknek és nagyoknak egyaránt azt üzeni: ne vegyék túl komolyan magukat és próbálják meg az életet a vidámabb oldaláról szemlélni! Nem élünk most egyszerű időket, de egy kis nyakatekert furfang azért mindig segíthet, hogy picit a pillanatnyi gondokon felülemelkedve nevetni tudjunk önmagunkon.

A rajzfilmekhez fűződő viszonyába is beavatott. – Számomra a rajzfilm fogalma rengeteg gyerekkori élményt fed le. Emlékezetes, vicces karaktereket, történeteket és nem mellesleg azt a varázslatot, ahogy mindezek az animáció által megelevenednek. Persze különböző életkorban különböző rajzfilmekre fogékony az ember, de egyaránt szívesen emlékszem vissza a klasszikus magyar rajzfilmekre és a Cartoon Network meséire is, mely utóbbiakból az angol nyelvtudásom alapjait is szereztem. Az animáció szerintem annyira univerzális nyelv, hogy általa akár más nyelven beszélő karakterek, akár más kultúrák mondandója is értelmet nyerhet – fogalmazott Gerdelics Miklós.

A Naszreddin hodzsa meséi már elérhető a Magyar Telekom Videótékájában és Moziklub szolgáltatásában. Egy kis ízelítőt itt kaphatnak, az alkotókkal készült korábbi interjúnk pedig itt olvasható.