Pomozi Péter szerint a belső nyelvi rekonstrukció logikus rendszerét, a gyökrendszer módszerét az újgrammatikusok vetették el, amikor a gyökszótárakról lemondtak, és ezzel nagy kárt okoztak.
– Czuczor és Fogarasi egyik legnagyobb bírálója Hunfalvy Pál volt. Szerinte gyökszótárunk egy önkényes agyszülemény terméke, azaz Czuczor és Fogarasi szófejtéseit nagyrészt önkényeseknek, értelmetleneknek tartotta. Hunfalvy kizárólag a nyelvek közötti összehasonlítást tartotta célravezetőnek a szófejtésben.
Ezzel viszont tézis és antitézis vitájában épp a szintézis lehetősége veszett el jó időre – mondta a nyelvész.
Az, hogy ma kevesen ismerik a magyar nyelvtudomány egyik legbecsesebb és legmonumentálisabb teljesítményét, a Czuczor–Fogarasi-féle szótárat (a gyökelmélet egyik sarkalatos pontja, hogy a gyök olyan alapvető lexikai kiinduló egység, amely nem bontható tovább, és amelyek az adott nyelvben vagy akár több nyelv között is, hatalmas szócsaládok kialakulásáért felelősek. Például a kör gyökből származtatható a kerek, kerék, karima szavunk is), abban Pomozi Péter szerint a nyelvészet XX. századi vitái is felelősek. A Czuczor‒Fogarasi gyökelméleti része az ezredforduló táján került vissza apránként a tudományos közgondolkodásba, a szótörténetitől a kognitív szemantikai vizsgálatokig, lényegében egy százötven éves „boszorkányüldözés” után.
– Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban szó sincs a gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.
Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség lenne arra, hogy a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára.
Történtek erre elszigetelt kezdeményezések, de sohasem kerettantervi szinten. A fiatalok fantáziájának megmozgatására már csak azért is nagy szükség lenne, mert a fogalmi gondolkodás háttérbe szorul a mindenütt kész képeket, sémákat közvetítő digitális jelenben – mondta a nyelvész.
A teljes interjút ITT lehet elolvasni.
(A borítóképen Czuczor Gergely arcképe látható. Forrás: Wikipédia)
