A Trianon-almanach, a békediktátum emlékkönyve hét olyan újra felfedezésre váró kötetet tartalmaz, amelyek a Horthy-kor óta nem jelentek meg nyomtatásban. Nem azért, mert ne lettek volna alapos és jelentős munkák, hanem leginkább szemléletük miatt maradtak indexen, hiszen a magyar revíziót támogató kiadványok voltak.
A több mint ezeroldalas, vaskos kiadvány hét kötete feltárja a békediktátumhoz vezető okokat, de a Habsburg-dinasztia felelőssége is megjelenik benne: kevésbé közismert, hogy ha trónra lép az 1914-ben Szarajevóban lelőtt trónörökös, Ferenc Ferdinánd, szinte ugyanúgy megcsonkította volna a magyar államot, mint a győztes hatalmak, hiszen ő a csehekkel, a románokkal és a horvátokkal is ki akart egyezni. Erről ír a Pesti Hírlap 1930-ban, Igazságot Magyarországnak! címmel megjelent emblematikus kötete is, amely számos ponton rávilágított a békediktátum kegyetlen tévedéseire.
A világ megrázkódott a borzalomtól – írta maga lord Rothermere, a magyar revíziós törekvések angol támogatója, aki Új Magyarország felé címmel 1927-ben adott ki könyvet a témában, ami szintén az almanach része. Az angol sajtómágnás ebben kiadta a trianoni bűnösökkel való nyílt levelezését is, amelyben rámutatott az általuk elkövetett túlkapások következményeire.
A kötet tartalmazza a Vérző Magyarország című antológiát is, amelyet Kosztolányi Dezső szerkesztett, és amelyben Karinthy Frigyestől Herczeg Ferencig a korszak minden nagy írója megfogalmazta gondolatait hazánk feldarabolásáról. A kötet jelképesen 1920 számozott példányban, CD-vel jelent meg, Raffay Ernő történész előszavával.
Trianon 100 – Trianon-almanach. Magyar Menedék Könyvesház, 2019.
