Kondacs András rendező és az Animatiqua kreatívstúdió munkatársai olyan épületeket választottak ki az Eltűnt Budapest című film második részéhez – több mint ezerötszáz Fortepan-kép közül –, melyek hiánya ma is fájó, hiszen a város népszerű helyein álltak, és eltűnésük lényegesen megváltoztatta Budapest városképét.
A film három rejtélyes fotóval kezdődik.
– Ezek az utcarészletek számunkra is rejtélyek. Bár a kutatásunk során beszéltünk építészekkel, pontosan ők sem tudták meghatározni, hogy hol készültek ezek a fotók. Így nem írtunk oda semmit, úgy döntöttünk, hogy a nézőkre bízzuk a nyomozást és a találgatást. Ám nem ez egyedüli titok a filmben. A korábban Ritz Szállóként, majd Dunapalotaként működő épületben készült egy fotográfia 1920-ban. A képen olyan korabeli hírességek láthatók, mint Krúdy Gyula, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy a nézők kiket ismernek még fel a képen – mondta Kondacs András, a film rendezője, aki azt is elárulta, hogy már készülőben van az újabb rész, ahol az épületeket 3D-s technikával mutatják majd be, s egyéb meglepetéseket is ígérnek.
A Ritz Hotel – vagy későbbi nevén Dunapalota – az Eötvös József téren működött 1913 és 1945 között. Az eredeti épületet Stein Náthán építési vállalkozó építtette 1867 és 1871 között, de 1909-ben a Ritz Hotel a Development Company londoni cég tulajdonába került. A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött, majd Fellner Sándor és Sós Aladár építészek tervei alapján a helyére 1910 és 1913 között felépíttette az ötemeletes luxusszállodát.
A grand hotel semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával fel volt szerelve.
Egy másik kiemelt épület az Elevátor-ház, amely rendkívül korszerűnek számított akkoriban. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. Ulrich Keresztély tervei alapján készült 1881 és 1883 között. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban megsérült, ezért 1948-ban elbontották.
Feltűnik a filmben a Regnum Marianum-templom is, amely a Városligetben, az Aréna út, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt. A templomot 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása miatt, a vasbeton szerkezetű épületet lebontották.
A Regnum Marianum-templom (filmrészlet)
Ám keveset tudtunk eddig, és még kevesebbet láthattuk a Magyar Királyi Osztálysorsjáték-palotát, amelyet egy új sorsjáték (a lottó elődje) jövedelméből építtették fel 1899-ben, Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján. Az eklektikus stílusú, négyemeletes épület az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán, a déli Klotild-palota és a Duna-part közötti épülettömbben állt, melynek ma már egyetlen tagja sincs meg. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója, részben park foglalja el.
– A filmben szereplő épületek többségében az a közös, hogy noha súlyos találatot kaptak a második világháborúban, menthetők lettek volna, mégis lebontották őket – mesélte a rendező.
Az Eltűnt Budapest második része sokkal érzelmesebb lett és több animációs technikai bravúrt mutat be. – Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk – szerencsére jókat –, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet. Így most a második rész hosszabb és látványosabb lett. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmekkel az a célunk, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, illetve valami olyat adjunk nekik, ami maradandó a szemnek és a léleknek is – tette hozzá.
A film második része megtekinthető az Animatiqua YouTube-csatornáján, valamint a Facebook-oldalán. Az eredetileg hatrészesre tervezett alkotást a későbbiekben folytatná a csapat, ehhez várják a kulturális, építészeti kapcsolatokat vagy építésügyi és örökségvédelmi hivatalok jelentkezését is.
