Roncsolásmentes múltkutatás

A már II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említett nyergesújfalui Sánc-hegyi lelőhely több korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig. Itt állt egykor a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, illetve később egy kuruc kori földsánc is. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága több intézménnyel együttműködve 2018 ősze óta végez itt kutatásokat, az eddigi eredményeiket pedig nemrég ismertették a nyilvánossággal.

Magyar Nemzet
2020. 08. 02. 21:44
null
Nagy mennyiségben kerültek elő a római korból származó érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, mitológiai vadászjelenettel díszített lemez vagy katonai övveret is Fotó: MTI/Kovács Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Sánc-hegy a helyiek és a kirándulók által is kedvelt természetvédelmi terület, az itt végzett feltáró munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek úgy jutottak régészeti adatokhoz, hogy modern, úgynevezett roncsolásmentes módszerek alkalmazásával szinte érintetlenül megőrizték az utókornak a régészeti-történelmi jelentőségű környezetet.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A terület régészeti értékeire már Bél Mátyás (1684–1749), Rómer Flóris (1815–1889) és Balogh Albin (1887–1958) is felfigyelt, mégis viszonylag alacsony maradt a terület kutatottsága a jelentőségéhez viszonyítva a XX. század második felében is. 2018 előtt a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeuma mindössze három alkalommal végzett itt terepmunkát, viszont változás történt, amikor az UNESCO világörökségi helyszín jelöléséhez kapcsolódóan kezdődött több helyszínen is kutatás.

Nagy mennyiségben kerültek elő a római korból származó érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, mitológiai vadászjelenettel díszített lemez vagy katonai övveret is
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az örökségvédelmi igazgatóság régészei ekkor a hegy lábánál római kori településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az északkeleti kapu tornyának alaprajzát, és kutatóárkot nyitottak az erődfal vonalán. Idén a szakemberek a CLIR (Corpus Limitum Imperii Romani) Kutatóközpont megbízásából, roncsolásmentes vizsgálatok (magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések) segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római kori táborról. Az engedély nélküli fémkeresőzés komoly veszélyeztetettséget jelent minden kutatási területen, ezért csatlakozott a munkához a Magyar Nemzeti Múzeum műszeres lelőhely-felderítési csoportja.

Az elmúlt években a legkorszerűbb technikáknak és a különböző intézmények együttműködésének köszönhetően nemcsak új információkhoz jutottak a szakemberek, hanem új leletek is felszínre kerültek. Nagy mennyiségben kerültek elő a római korból érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, fibula (ruha-összekapcsoló tű), mitológiai vadászjelenettel díszített lemez, katonai övveret, a népvándorlás korából jellegzetes V. századi fibula. A kuruc korból érem, ágyúgolyó került elő, a II. világháború időszakából töltényhüvelyeket, vasrepeszeket és egy aknagránát stabilizátorszárnyát gyűjtötték össze.

Műszerek és módszerek

A magnetométer a mágneses tér mérésére alkalmas alapműszer, amelynek több típusa is létezik. A geofizikában alkalmazott magnetométerek az erővonalak irányától függetlenül a teljes mágneses indukciót mérik. Tipikus alkalmazásuk egy adott terület geofizikai feltérképezése, illetve a Föld mágnesességének egy adott helyen történő megfigyelése. A földradarmérés nagyfrekvenciás hullámok kibocsátásán és visszaverődésén alapul. Az eltérő tulajdonságú anyagok különböző módon nyelik el vagy verik vissza az elektromágneses impulzusokat.

A földradar felhasználási területe sokrétű, a nyert adatok minősége és megbízhatósága felülmúlhatatlan. Számos alkalmazási lehetőségben használható a geológia, környezetvédelem, régészet területén akár felderítésre, akár ellenőrzésre. A mérés hat méter mélységig megoldható. A geoelektromos kutatómódszerekkel az elektromágneses erőtér természetes vagy mesterséges úton létrejött, elektromos komponensei határozhatók meg, rendszerint a felszínen. A mérések eredményeként meghatározható a felszínközeli kőzetek elektromos fajlagos ellenállása és a hozzátartozó mélység, amelyekből következtetni lehet a földtani felépítésre is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.