Szent György napja, április 24-e a néphagyomány egyik jeles napja. Ilyenkor már jellemzően elmúltak a kemény fagyok, és a téli hideg után ismét kihajtották az állatokat a legelőkre. A megújulással, a természet és az emberek újjászületésével egy időben, a Szent György napját követő hétvégén 2013 óta a tájházak is évről évre ismét kitárják kapuikat a látogatók előtt – fejtette ki lapunknak Hegedűsné Majnár Márta.
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének ügyvezető elnöke a rendezvény kapcsán arra is kitért, hogy a vidéki életmód szépségeit megismerve a vendégek betekintést nyerhetnek a régi idők mindennapjaiba, és megismerhetik a hagyományos gazdálkodás és a lakóházak világát. Emellett a különböző mesterségekkel, kézműves technikákkal és az adott tájegységre jellemző finom ételekkel is megismerkedhetnek a látogatók.
A magyarországi tájházakról
Magyarországon jelenleg közel hatszáz tájház található, amelyek jelentős része védett népi műemlék. Közülük mintegy kétszáz épület muzeális intézmény is egyben, azaz kiállítóhelyként vagy közérdekű gyűjteményként áll a közösség szolgálatában.
A tájházak egyaránt lehetnek lakóépületek, műhelyek, gazdasági épületek vagy egyszerűbb ipari létesítmények. Kiállításaik az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját és egy-egy társadalmi rétegét mutatják be a látogatóknak, meghatározott időmetszet szerint. A tájháznak minimum egy meghatározó helyiségét enteriőrként kell berendezni, tárgyi világával pedig az oktatást szolgáló, ismeretátadó hellyé kell válnia. Ugyanakkor közösségi tér is, amely a hagyományok megőrzését, megismerését és újraélését szolgálja.
Változatos programok országszerte
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napjának központi helyszíne idén a Noszvaji Gazdaház és a szomszédos présház lesz. Ez az intézmény ad majd otthont az április 27-én 10 órakor kezdődő megnyitó ünnepségnek is. A Gazdaházban tánccal, muzsikával, Noszvaj hagyományait bemutató programokkal, a közeljövőben kialakuló Mátyás-téri skanzen terveit bemutató vezetett sétával várnak kicsiket és nagyokat, de a nemezelők, gyertyaöntők, kosárfonók, mézeskalácsosok foglalkozásai is izgalmasnak ígérkeznek, és a helyi gasztronómiai különlegességek is csábítóak.
De számos más helyszínen is izgalmas programok várják a látogatókat. Monokon, Kossuth Lajos egykori szülőfalujában például szintúgy a helyi örökségekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A Kossuth Emlékház közelében található, 1800-as évek végén épült ingatlanból kialakított, 2019-ben átadott tájház kinyitja kapuit, így a látogatók megcsodálhatják a két működő kemencét, megízlelhetik a benne készült finomságokat. Emellett régi mesterségekkel, például a kosárfonással, a szövéssel, a teknővájással és a fafaragással is megpróbálkozhatnak.
– Településünk életében mindig nagyon fontos szerepet játszott a babtermesztés. Épp ezért évről évre megrendezzük a babfesztiválunkat is, amelynek Mátyás királyhoz kapcsolódó története is van. A monda szerint a király egy vadászat alkalmával eltévedt a Zempléni-hegységben. Hosszas vándorlás után inkognitóban betért az első település első házába, itt Monokon volt, ahol egy özvegyasszony bablevessel kínálta, majd szállást adott neki. Másnap, amikor ismét útnak indult, két aranypénzt hagyott az asszonynál, aki így jött rá, kit látott vendégül. Mátyás király pedig a korabeli dokumentumokban rögzíttette is, hogy olyan jó bablevest, mint Monokon, sehol máshol nem lehet kapni. Erre emlékezünk a babfesztivállal. A hagyományos, mondában leírt recept szerint, füstölt hússal, csipetke tésztával, tejföllel készített monoki bableveset pedig a tájházak napján meg is kóstolhatják az idelátogatók – osztotta meg lapunkkal Bártfay Emese, Monok polgármestere.
A csatlakozott tájházak részletes programjait a Tájházszövetség weboldalán találhatják az érdeklődők.
