Szombat este mutatják be Peller Károly színművész Péntek 13 című operettjét Kápolnásnyéken, a Csajághy Laura Színpadon. Az előadás eredetileg vizsgadarabnak készült egy évvel ezelőtt, közönség előtt most először játsszák majd.
– A darabban a Pesti Broadway Musical Stúdió volt növendékei játszanak. Mivel ez az osztály inkább musicalekkel foglalkozott, amikor a vizsgaelőadásra készültünk, egyből kizártam a klasszikus operetteket, például a Lehár-darabokat, mert azok másfajta énekstílust igényelnek. Éppen ezért a harmincas évek slágerdarabjaira, Eisemann Mihály műveire esett a választásom – árulta el lapunknak Peller Károly, majd hozzátette, hogy azért kezdett el gondolkodni egy saját darab megírásán, mert Eisemann operettjei között nem talált olyat, amiben valamennyi végzős diákja főszerepet játszhatott volna.
– Ez pedig egy vizsgaelőadáson elengedhetetlen. Először arra gondoltam, írok néhány bevezető mondatot az Eisemann-dalok elé, de aztán szépen lassan összeállt a fejemben egy történet. Egy héten át gondolkodtam a karaktereken és a konfliktusokon, aztán leültem, és egy este alatt megírtam az egészet – tette hozzá a színművész, aki azt is elmondta, hogy azért is volt nagy élmény számára a végzős osztállyal együtt dolgozni, mert véleménye szerint az operett műfaja a fiatalokon keresztül tud megújulni.
– Amikor tanítok, akkor látom, hogy például egy 12-13 éves gyerek mennyire szemtelenül gondolkodik az operettről. És persze én is azt hiszem magamról, hogy fiatalos és szemtelen vagyok, de rá kell jönnöm, hogy van már egy csomó elvárásom magammal és a műfajjal szemben. De a friss, fiatalos gondolkodás tudja csak előrevinni a műfajt. Ugyanis az operett legfontosabb jellemzője, hogy szemtelennek kell lennie. Szemtelenül fiatalnak és viccesnek. Ezért az operett nem csak a nyugdíjasok műfaja. És a sztereotípiák ellenére ezt a gyakorlat is igazolja: a nézőtéren mindig rengeteg a fiatal – hangsúlyozta Peller Károly. Elárulta, hogy a darab megírásakor elsősorban azt az Oszvald Marikától származó mondat tartotta szem előtt, ami a darabban is benne van: vagyis hogy az operett megmutatja, hogy az élet milyen lehetne, ha nem rontanánk el.
– Mindig azt szoktam mondani, hogy ha valaki megírná a Csárdáskirálynő 2-t, lehet, hogy abban már elválnának a szerelmesek. De szükséges lenne látnunk ezt? Szerintem nem, mert az operett felnőtteknek szóló mese – emelte ki Peller Károly, aki írt szintén Eisemann-dalok köré egy másik, kétszereplős darabot is, amit remélhetőleg az ősz folyamán fognak bemutatni.
