Hova is kerülhetett volna autentikusabb környezetbe Balatonfüreden a Magyar Széppróza Napja, mint a Jókai Mór egykori nyári villájának közvetlen szomszédságában található Vaszary Villába, ahol három napon keresztül a kortárs és a klasszikus irodalom, a népmesei hagyományunk és mindennek táptalaját jelentő anyanyelvünk előtt tisztelegnek a jelenlévők.
A Magyar Széppróza Napját 2018 óta a Magyar Írószövetség kezdeményezésére ünnepeljük február 18-án, Jókai Mór születésének napján. Jókai írói életútja a magyar irodalom legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét az irodalmi kánonban, műveit már a maga korában fordították és világszerte elismeréssel fogadták.
Balatonfüred reformkori városrésze egész évben ápolja a kulturális hagyományt, kiemelt szerepet kapnak a Vaszary Villában az irodalmi és a képzőművészeti találkozások. Több évtizedes múltra tekintenek vissza a márciusi Hamvas Napok, amelyet Cserép László az önkormányzat kulturális osztályvezetője irányításával Hamvas Béla születésnapján szerveznek meg, de minden évben ebben a városban rendezik a Salvatore Quasimodo valamikor Füreden enyhülést és gyógyulást nyerő olasz poéta nevét viselő költőversenyt is.
Huszonöt éven át nyaralt Balatonfüreden Jókai Mór, az író a Kerek-templom mögött villát épített, itt lelt véglegesen otthonra feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel. Az író a Balaton-felvidéket a görög Tempé-völgyéhez, a múzsák mitológiai otthonához hasonlította, Füredről úgy írt, mint a fesztelenség és az elegancia kettősét hordozó városról, ahol a jellegzetes „füredi langy” mint a testre és a lélekre egyaránt gyógyító íróként ható, semelyik balatoni településhez nem hasonlítható légáramlatban való különleges létezést is jelent.
A több mint tíz éve megújult reformkori városrész egyre gazdagabb kulturális program kínálattal ápolja a Jókai örökséget, ennek mintegy csúcspontja a Magyar Széppróza Napja.
Tegnap a Vaszary Villában zajló ünnep a Tempevölgy folyóirat Polihisztor sorozatába illeszkedett, amely a művészet és a tudomány találkozási pontjait keresve, a humán és a reál diszciplínák közötti párhuzamot hivatott felfedni. A népi gyógyászat, a ráolvasás, a szómágia és a népmesei hagyományok álltak az est fókuszában. A mai beszélgetés apropója a Trianoni Békediktátum óta eltelt több mint száz év. Az irodalmi vonatkozást a Pécsi Györgyi szerkesztésében készült, Szülőföldem című esszékötet és annak meghívott szerzői adták.
A rendezvény zárónapján, holnap Jókai és a kortársak címmel arról értekeznek az Északi-part kulturális fővárosában, hogy miként lehet Jókait újra divatba hozni. A beszélgetésben résztvevők, Géczi János József Attila -díjas író, Petőcz András József Attila-díjas költő és Szörényi László irodalomtörténész megemlékeznek a lázadó csodagyerek Jókairól, akinek megvoltak a maga küzdelmei a kritikus közönséggel és az író társaival, pedig ma már írófejedelemként ünnepeljük és kötelező tananyagként adjuk tovább a felcseperedő generációknak.
