Bár a Leonidák meteorraj rendszerint nem szokott sok hullócsillaggal gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. A következő ilyen nagy kitörés 2032-ben várható. A kutatások szerint azonban a raj egy régi porfelhője idén is eltalál minket, így becslések szerint akár több mint száz hullócsillagot is várhatunk óránként.

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt lefékeződve a levegő molekuláit fénylésre gerjeszti.

A Leonidák az 55P/Tempel-Tuttle üstökös nyomában alakult ki, aminek pályáján évente egyszer áthalad a Föld. A Leonidák  minden évben október 20. és november 30. között van földközelben. A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép (Leo), mivel a csillaghullás során látszólag ezen csillagkép felől érkeznek a meteorok. 1733-ban a Tempel-Tuttle váratlanul egy nagy porfelhőt fújt le magáról, és ez a 9 keringéssel ezelőtt levetett felhő idén éppen összetalálkozik a Földdel. Ezáltal egy sűrű üstököspor-felhőbe száguld bele a Föld, ami sok szép hullócsillagot eredményezhet az égen.

A csillagászok szerint a mostani kitörés nem lesz olyan nagy, mint az 1833-as esemény. Ekkor a becslések szerint nem kevesebb, mint százezer meteor szaladt át az égbolton egy óra alatt, és valószínűleg a rendszeres, 33 évenkénti kitöréseknek sem fog a nyomába érni. Ugyanakkor a rajra jellemző óránkénti 15-20 meteor helyett most a legoptimistább becslések szerint akár 200-300-at is láthatunk, ami a nyári Perseidák gyakoriságának a kétszerese.

A csillagászok szerint a 200-as szám egy felső becslés, ugyanis ennyit akkor láthatnánk, ha a fejünk felett helyezkedne el a radiánspont.

A Leonidák raj szokásos maximuma hajnali 1 óra körül várható. A porfelhővel való ütközés, és így a meteorkitörés maximumát azonban reggel 7 és fél 8 között várják a csillagászok, amikor hazánkban már felkel a Nap. Ennek ellenére, mint írják, nem reménytelen a megfigyelése, a meteorkitörés eleje hajnalban jó eséllyel látható lesz. 

A csillaghullást szabadszemmel a napkelte előtti órákban, körülbelül hajnali fél 5 és fél 7 között érdemes megfigyelni, déli-délkeleti irányban olyan helyről, ahol az égboltot nem takarják fák és egyéb tereptárgyak.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló programjairól részleteket ITT olvashat.