Szalála Omán déli részén, az Indiai-óceán (Arab-tenger) partján helyezkedik el. Népessége csaknem 157 ezer fő, ezzel az ország második legnépesebb települése. A Zofár régió szívében fekvő város olyan, mint egy oázis a világ peremén. A sivatag homokja, a tenger hullámai és a naplemente olyan, mint egy álom. Minden este, amikor a nap lassan alábukik az óceánba a horizonton, a fény narancsos aranyra festi a vizet és a finom, szinte hófehér homokot. A pálmák hosszú árnyékai elnyúlnak a parton, a hullámok halkan csapdossák a köveket, és az egész táj olyan békét sugároz, amit nehéz szavakkal visszaadni.
Omán más részein a táj többnyire kopár és száraz, itt viszont a monszun nyomai még februárban is érződnek. A völgyek zöldek, a pálmaligetek gyönyörűek. A hegyekből lefolyó patakok és források mintha csak a természet ritmusát követnék. A kertekben banán, kókusz és papaja érik, miközben a tengeri szél megtölti a levegőt sóval és tömjénillattal.
Szalálának komoly történelmi múltja van, óvárosa és bazárja ma is úgy látható, mint ahogy a középkorban. Az ókorban a közel-keleti tömjénkereskedelem egyik központja volt. Évszázadokon át vitték a gyantát Arábiából Afrikába és Indiába. Februárban Szalála kellemes: enyhe, napos az idő és virágzó a táj. A város környékén fekvő dombok és oázisok zöldellnek, a levegőben fűszeres és édeskés illatok keverednek. Itt aztán könnyű elfeledkezni az időről, miközben mezítláb sétálunk a parton a hófehér homokban: az egyik oldalunkon a tenger, másikon pedig a sivatag. Senki sem siet, a város szélén, a sivatagban, az úton, az autók mellett tevék sétálnak szabadon. A helyieknek a teve nem egzotikum, hanem mindennapi társ és jelkép.
A bazárokban közben a fűszerek kavalkádja vár: sáfrány, szegfűszeg, mirha és természetesen a híres ománi tömjén. Az árusok mosolyognak, szívesen mesélnek, miközben az ember kóstol valami édes datolyát vagy erős kávét, ahogy a tradíció diktálja.
Szalála februárban nem csupán egy úti cél, hanem egy érzés: az illatok, színek, emberek és imák világa, ahol az ember egy pillanatra megtalálhatja önmagában a harmóniát. Ahol a sivatag találkozik az óceánnal, és a naplemente minden este új esélyt ad a megnyugvásra. Ekkor már közel a ramadán hónapja, amely Szalálában különleges atmoszférát teremt. A város napközben csendesebb, hiszen a hívők böjtölnek, de naplemente után életre kel. A bazárok fényei kigyúlnak, a levegő sült bárány és datolya illatával telik meg, és a családok megtörik a böjtöt. A ramadán nemcsak vallási, hanem közösségi élmény is. A mecsetek ilyenkor megtelnek hívőkkel. A legimpozánsabb mind közül a Kábúsz szultán nagymecset, amely Szalála város központjában áll. A hófehér márvány, a zöld szőnyegek és a díszes arabeszk minták magukban hordozzák az iszlám művészet minden szépségét. Aki belép ide, azonnal megérzi azt a csendes áhítatot, amelyet a vallás és a kultúra közösen sugároz. A helyi mecsetek különösen fontos szerepet játszanak: a minaretből hallatszó imádság és az esti fények megnyugtató hangulatot teremtenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!