Korlátozott kísérlet
A Vitézi Rend létrehozásának gondolata Horthy Miklóshoz kötődik, aki valószínűleg már 1919-ben, a Szegeden megalakított ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként intézkedhetett az előkészületekről. A cél az volt, hogy azokat a katonákat, akik hősies teljesítményt értek el a fronton, megjutalmazzák, és ezzel olyan erős háttérbázist hozzanak létre, amely fenntartja a Magyar Királyságot.
– A magyar XX. század rákfenéje, hogy a földtulajdon eloszlása nem volt egyenlő. Léteztek a megabirtokok, és volt rengeteg szegény ember. A Vitézi Rend megalapítása részben erre kínált megoldást azzal, hogy ösztönözte az életképes kis- és középbirtokok létrejöttét. Ezzel a hozzájuk kapcsolódó szavazóbázist is meg akarta tartani a jobboldalon
– hangsúlyozza kérdésünkre Facsar Mihály történész, aki a rend kutatója, tudományos igényű tanulmányokban, a centenárium alkalmával pedig vándorkiállításon is feldolgozta a témát, és könyve áll megjelenés előtt.
A vitézi telek nem feltétlenül mezőgazdasági földet jelentett, csak jogállást, így az lehetett bármi, akár városi ingatlan is. A budapesti Fogarasi úton például több ilyen is volt. Facsar Mihály úgy véli, ha Horthy hatalmon marad, és a Magyar Királyság tovább él, mindegyik vitéz megkapta volna, amit ígértek neki. A kísérlet nem volt rossz, az idő viszont korlátokat szabott az elképzelés megvalósulásának.
A Vitézi Rend elnevezés használatáról 1920 novemberében döntöttek, működésének törvényes alapját az új politikai berendezkedés 1948. december 10-én szüntette meg.