Hiba ugyanakkor, hogy ezt a valóban érdekes és bonyolultan szövött viszonyrendszert Czingel Szilvia többszörösen ismétli az elemzés során, vissza-visszatérve ugyanarra a gondolatra, de kihagyva például olyan összefüggéseket, hogy míg a húszas-harmincas évek fordulóján a magyar szépségek európai versenyek előkelő helyezettjei lettek (Simon Erzsébet el is nyerte a Miss Európa címet), és még a második világháború során is legendák szóltak a magyar nők szépségéről, az orosz invázió, illetve a sorozatos támadások nyomán a korabeli beszámolók szerint „megcsúnyultak” a hazai nők.
Czingel Szilvia inkább Simon Erzsébet és Gál Júlia (Miss Európa második helyezett) történetére összpontosít, illetve arra, hogy zsidó származásuk milyen problémákat okozott. Itt újabb érdekes ellentmondást tár fel: az ünnepelt szépségek nemzetisége vagy vallása volt-e fontosabb. Erre a kor Európája és Magyarországa más-más válaszokat adott.
A könyv informatív, sok adatot tartalmazó tanulmány, amelyet azonban nem mindig egyszerű olvasni az elnagyolt tagolás miatt. Akit érdekel, miként alakultak a mai nők által követett elvárások és a szépségideálok, mégis élvezettel forgathatja a kiadványt.
(Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai 1880–1945. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020, 254 oldal. Ára: 3499 forint)
