Európa felkészül: már forgatókönyv sincs, de itthon sejthető a 800 forintos dízel

A globális olajpiacon kialakult helyzetet pontosan leírja, hogy egyes szakértők már nem is merik megbecsülni, miként alakulhat a kőolaj világpiaci ára akár csak a következő hónapban. Annyi biztos, hogy jó ideje 90 dollár felett jár a Brent olajfajta hordója, ami kifejezetten drágának számít. Szinte biztos, hogy a tartósan magas ár átszivárog a mindennapi életbe, és először az üzemanyagok, majd az egyéb termékek és szolgáltatások árai ugorhatnak meg. A benzinkutakon már elindult a szárnyalás, na nem a fogyasztásé, hanem az áraké. Emiatt pedig államok széles köre kezdett el alkalmazni különféle üzemanyagár-tompító eszközöket. Print számunkban megjelent cikkünket olvashatják.

Már forgatókönyv sincs arra, mit hozhat az olajpiac Fotó: Kurucz Árpád

Bámulatos a drágulás

Értelemszerűen az olajárak átgyűrűznek a benzinkutak árazásához, az pedig egy külön fejezetet érdemelne, hogy

előbb vagy utóbb minden árcímkére nagyobb összeg kerül a globális olajdrágulás miatt, vagyis néhány hónapon belül az általános infláció emelkedésére számíthatunk.

De térjünk vissza az egyelőre csak jórészt a tankolást érintő részhez! A magasabb olajár, ahogyan ennek tanúi vagyunk, nem hónapok alatt jelenik meg a benzinkutakon. A szlovén jegybank friss elemzése az euróövezet országainak 2005 és 2026 közötti adatait vizsgálva arra jutott, hogy egy tízszázalékos Brent-drágulás hosszabb távon átlagosan 6,5 százalékkal emeli a dízel és 6,2 százalékkal a benzin adózás előtti árát. De a drágulás jelentős része már az első két hétben érezhetővé válik a kutaknál. Ez azért érdekes, mert a valóságban csak a szállítás eltarthat ennyi ideig, utána még fel kell dolgozni az olajat a finomítóban, majd leszállítani különböző tárolókba, és csak azután kerülhet a kutakhoz.

Az Európai Központi Bank a szlovén jegybankéhoz hasonló következtetésre jutott, de arra is rámutatott, hogy

a finomítói árrések időnként rá is erősíthetnek az olajár emelkedésének hatására. Az EKB szerint a tavaszi sokk idején a Brent ára márciusban rövid idő alatt 138 dollárig emelkedett, miközben a dízel finomítói ára 197 dollárig ugrott.

A visszaút az alacsonyabb árakhoz persze nem feltétlenül ennyire gyors. Ebben az irányban valahogy az adók, a finomítási és a szállítási költségek, a készletek, az árrések és a piaci verseny mind tompíthatja vagy késleltetheti a változást – erre szintén mindkét pénzintézet elemzése kitér.

Közpénz vagy családok?

A világpiaci drágulás nyomán több európai kormány lépett vagy intézkedést jelentett be, enyhítendő az üzemanyagok fogyasztói árának hatását.

Két, egymással nehezen összeegyeztethető cél között kell lavírozniuk: megvédeniük a háztartásokat és a gazdaságot az olajársokktól, miközben nem szeretnék korlátlanul közpénzből finanszírozni a fosszilis üzemanyag-fogyasztást.

Európa országai eltérő válaszokat adtak ugyanarra a problémára: némelyik árplafont vezetett be, más adót csökkentett, célzott támogatást ad, de olyan is van, ahol egyszerűen hagyják, hogy a világpiaci ár eljusson a fogyasztókhoz. Ezért ugyanazon olajár mellett az állami beavatkozás mértéke miatt literenként több tíz, szélsőséges esetben száz forintot is meghaladó eltérés is kialakulhat az egyes országok között. Összegyűjtöttük, milyen intézkedéseket hoztak az egyes európai kormányok az elmúlt hetekben.

 

Általános, a kútnál közvetlenül érvényesülő ár- vagy adócsökkentést az e heti állapot szerint 12 ország alkalmaz

• Ausztriában szeptember végéig érvényes a literenként 1,9 eurócentes ásványolajadó-csökkentés az árleszorító mechanizmussal együtt.
• Belgiumban hivatalos ársapka szabja meg a benzin és a dízel legmagasabb értékesítési árát.
• Horvátországban a dízel jövedéki adóját újabb három centtel vitték le, ennek nyomán az már tíz centtel az uniós minimum alatt van. Így a dízel átlagára literenként 1,91 euró, míg beavatkozás nélkül a kormány számítása szerint 2,26 euró lenne.
• Cipruson november 30-ig 8,33 centes kedvezménnyel lehet tankolni.
• Luxemburgban az állam öt centet vállal át a benzin és a dízel árából július 1. és december 31. között.
• Máltán közvetlen állami támogatás tartja az árat az euróövezeti átlag alatt.
• Portugáliában szeptember 17-én döntöttek úgy, hogy az üzemanyagár emelkedéséből származó többlet-áfabevételt az év végéig üzemanyag-adócsökkentésbe forgatják, ami összesen mintegy 1,3 milliárd eurós könnyítést jelent.
• Szlovéniában hatósági maximált ár él, szeptember 22–28. között 1,748 euró a benzin és 2,012 euró a dízel felső határa.
• Spanyolországban szeptember 30-ig az uniós minimum alatt marad a jövedékiadó-csökkentés.
• Olaszországban október elejéig csökkenő mértékben, de maximált a dízel jövedéki adója.
• Montenegróban és Szerbiában pedig a kiskereskedelmi árplafon és csökkentett jövedéki adó kombinációja fut.

Célzott, ágazathoz vagy üzemanyagtípushoz kötött támogatást öt ország alkalmazott.

• Görögországban a literenkénti tízcentes dízeltámogatást októberre is meghosszabbították, és a kormány a fűtőolaj-szezonra külön csomagot készít elő, miközben felmerült az üzemanyagadó ideiglenes csökkentése is, brüsszeli jóváhagyástól függően.
• Franciaországban nem általános, hanem ágazati a támogatás: a mezőgazdaság literenként 15 cent kedvezményt kapott augusztus végéig, a sokat autózó munkavállalóknak most 100 eurós támogatás jár, az építőipar pedig külön rendszerben részesül az év végéig. Írországban a kereskedelmi fuvarozók és buszos szolgáltatók jövedékiadó-visszatérítést kapnak.
• Spanyolországban az általános adócsökkentés mellett külön, 402 millió ­eurós program fut a fuvarozóknak.
• Olaszországban a fuvarozók korábbi többletköltségére is adójóváírás jár.

Már eldöntött, de még nem hatályos intézkedést három országnál látni.

• Németországban október 1-jétől év végéig literenként 17 centes adócsökkentés lép életbe, a csomag 2,5 milliárd euróba kerül. Emellett a kormány az olajiparral egy 2027. január 1-jére tervezett üzemanyagár-plafonról is tárgyal.
• Csehországban október 1-jétől visszaáll a benzinkutak árrésplafonja, a dízel jövedéki adóját az uniós minimumra viszik, a kiskereskedelmi árrést pedig 2,5 cseh koronában maximálják.
• Lengyelországban az olajcégek extraprofitjára 60 százalékos különadót állítanának vissza, amelynek mintegy négymilliárd zlotys bevételét üzemanyagár-csökkentésre fordítanák – ez azonban parlamenti és alkotmányossági akadályok előtt áll.
  Általánosságban az látható tehát, hogy a legtöbb európai állam igyekszik valamilyen módon kompenzálni a fogyasztókat érő extra terheket. A Nemzetközi Energia-ügynökség a napokban összesítést is készített, eszerint világszerte az üzemanyag-támogatást alkalmazó országok száma négy hónap alatt 16-ról 38-ra nőtt, az energiaadókat csökkentő kormányok száma negyvenről 57-re emelkedett. Vagyis általános krízishelyzetbe kerültünk, aminek a gyökerét nem, csak az eredményét lehet valamelyest kezelni állami szinten. Kiderül majd, hogy az egyes intézkedések milyen eredményt hoznak.