A Tisza ígéretei és a valóság: nesze semmi, fogd meg jól!

Bár a kampányban a Tisza valóságos ígéretözönt zúdított a kkv-kra, a legkisebb cégek helyzete az utóbbi hónapokban inkább csak romlott. Az ágazat szereplői lapunknak arról beszéltek: úgy érzik, miközben a kormány képviselői szívesen paroláznak a multik vezetőivel, a magyar kkv-kat mintha elkerülné a figyelem. Az évi ötezer forintos kamarai hozzájárulást ugyan eltörlik, ám a havi ötezer forintos dízeltámogatást csak magánszemélyek kapják meg. Ennél súlyosabb, hogy a kormány olyan fejlesztésekre akarja költeni az uniós pénzeket, amelyekben a magyar kisebb vállalkozások aligha játszanak majd lényeges szerepet, miközben a kabinet által leállított beruházások számos kkv-nak adtak munkát.

Magyar Péter nem vot fukar az ígéretekkel Forrás: MW

– Most az történt, hogy az év elején még az Orbán-kormány által a Kisfaludy-program részeként meghirdetett s még függőben levő pályázatokat a minisztérium felülvizsgálta, és döntött mindegy 800 mikro- és kisvállalkozás támogatásáról, amelyek összesen 4 + 4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást kaptak a minisztérium kommunikációja szerint. Az intézkedés fókuszában éttermek, cukrászdák és egyéb családi vállalkozások állnak, 80 százalékban vidékről – kezdte Szalai Piroska, majd gyorsan hozzátette, hogy mivel a költségvetés módosítása nem említ változtatást, így ez nem tekinthető új keretnek. Vagyis a jelek szerint csupán egy sima átnevezésről van szó.

Még híre sincs a jól hangzó elképzeléseknek

A Fidesz gazdaságpolitikusa szerint nyugodtan ki lehet mondani, hogy a Tisza-kormány eddig nem jeleskedett a kkv-k támogatásában. Azt viszont már megtette, hogy megszüntette az Orbán-kormány alatt kialakított fix háromszázalékos likviditási hitelt a Széchenyi-kártya-program részeként. – Ráadásul ezeket a cégeket is sújtja az üzemanyagok védett árának megszüntetése. Ne felejtsük el, hogy minden magyar rendszámú autó tankolhatott már­cius 9. és június 26. között védett áron, nemcsak a magántulajdonban levő, hanem a céges autók is. Mivel a vállalkozások szállítóeszközei és a mezőgazdasági vállalkozók munkagépei nagyobbrészt dízelt tankolnak, így a védett árhoz viszonyított közel százforintos árnövekedés jelentős terhet ró a kkv-kra – emelte ki a politikus, aki szerint most igazán égető szükségük lenne a vállalkozásoknak is a védett árra.

A Tisza Párt ígéretei között szerepelt megannyi jól hangzó vállalás. Szó esett például a kampányban arról, hogy a Tisza ösztönözni fogja a külföldön élő magyar munkavállalók hazaköltözését és magyarországi munkavállalását, illetve segíti őket hazai vállalkozás indításában. Célzott hazatérési programot említettek a hiányszakmákban dolgozóknak. Azt mondták, hogy adó- és járulékkedvezményekkel ösztönözik a külföldről hazatérők foglalkoztatását, különösen a magyar kkv-knál. Szintén beszéltek arról, hogy a kormány célzottan támogatja a kis- és közepes vállalkozások exportpiacra lépését a piackutatás és a helyi partnerkeresés terén. Ígérték, hogy valódi exportösztönző és beruházási programokat indítanak átlátható, versenyalapú módon, és az ígéretek közül nem maradt ki a szektor digitalizációs fejlesztéseinek támogatása sem. 

– Ezekből tudtommal még semmi nem valósult meg. Várjuk, de még hírt sem hallottunk róla – mondta Szalai Piroska.

Az Orbán-kormány kifejezetten a kkv-k támogatására hozta létre a Demján Sándor-programot. Ennek több eleme volt, amelyek jelentős összegekkel segítették a cégeket. A választások után azonban itt is behúzták a kéziféket. A Fidesz parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy augusztus végén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek bejelentette: újraindul a nyáron krízisbe került Demján Sándor-tőkeprogram. 

– Nagyon bízom benne, hogy a kamara szakmai tapasztalataira építve mihamarabb túllendülnek a nehézségeken, s legalább ez a program meg tud maradni a kkv-knak, hiszen oly sok mindent beszántott már a kormány – fogalmazott Szalai Piroska. Majd kifejtette: 

olyan beruházásokat állítottak le, illetve olyanokat nem indítottak el, amelyekben nagyrészt magyar cégek dolgoztak volna. 

Eközben gyárbezárások kezdődtek, és semmi hír arról, hogy a kormány foglalkozna az ebből fakadó problémákkal. Mindezek tetejébe számos külföldi beruházó – amelyek hozzánk tervezték hozni a fejlesztésüket – már nem Magyarországban gondolkodik.

Komoly kockázat

A Magyar Nemzet megkereste Sebestyén Gézát is. Az egyetemi docenst arról kérdeztük, hogyan látja a Tisza-kormány viszonyát a kis- és közepes vállalkozásokkal. – Nehéz értékelni az eddigi teljesítményt, kevés idő is telt el, illetve nem is tett túl sokat az új kormány. Az mindenképpen szerencsés, hogy van olyan korábban indított program, amit folytatnak, ilyen a Demján Sándor-tőkeprogram, de például a választási ígéretek között szereplő, hiányszakmákban hazatérőket célzó adó- és járulékkedvezményekről szeptember 21-ig nem találtam információt – mondta a szakértő.
Az eddig látottakból adódik az a kérdés is, nem kell-e attól tartani, hogy külföldi multinacionális vállalatok nyernek inkább teret hazánkban, és ez a magyar beszállítóknak egyáltalán nem lesz kedvező. Sebestyén Géza szerint itt bizony komoly a kockázat. – A kormány a felszabaduló uniós forrásokból csak a HÉV- és vasúti járműbeszerzésekre mintegy hétszázmil­liárd forintot, az energiarendszer fejlesztésére, benne új szélerőművekkel, pedig további több száz milliárdot tervez fordítani. Ezek olyan beruházások, ahol a nagy értékű főberendezések piacát egyértelműen nem magyar kkv-k uralják, de még beszállítóként sem látok nagyon komoly lehetőségeket a hazai cégeknek – fogalmazott az egyetemi docens.

Havi 417 forint

Mindeközben a Tisza-kormány büszkén jelentette be, hogy eltörlik a kötelező kamarai hozzájárulást. Ezt 900 ezer vállalkozásnak kellett fizetni, az összeg évente ötezer forint. Magyar Péter miniszterelnök szerint ez a kisebbnek tűnő összeg is jelentős segítséget jelenthet a vállalkozásoknak. 

– Sokat elmond az intézkedés hatásáról, hogy a vállalkozók kevesebb mint havi 417 forintot spórolnak ezzel. Ezt a tagdíjat nem lehet költségtételként értelmezni, az eltörlése nem fogja egyetlen magyar cég költséghatékonyságát sem érdemben befolyásolni. Ám ha a kamarai szolgáltatások emiatt romlanak, annak lehet negatív gazdasági hatása – mutatott rá Sebestyén Géza.

A szakértő Szalai Piroskához hasonlóan beszélt az üzemanyagok árára is. Mint arra a gazdasági rovat az előző oldalakon olvasható cikkében is röviden kitértünk, a Tisza-többség előbb kivezette a védett árakat, majd szeptember elején bevezette az úgynevezett dízeltámogatást. A szabályozás alapján idén – négy részre bontva – húszezer forint támogatás jár azoknak, akik legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű, dízelüzemű személygépkocsit tartanak üzemben vagy tulajdonolnak. A támogatást az államkincstár folyósítja., a húszezer forint azonban a cégeket nem illeti meg.

– A támogatás elmaradása hiányozhat, és itt legalább havi ötezer forintról van szó, nem évi ötezer forintról. Még ha meg is kapnák a magyar kkv-k ezt az összeget, az emelkedő üzemanyagárak így is többletterhet jelentenének összességében. Ennek negatív hatásai kevésbé a haszonkulcsban fognak megjelenni, sokkal inkább az inflációban, ami viszont részben kamatemelést, részben csökkenő vásárlóerőt és így visszaeső keresletet fog jelenteni – fejtette ki Sebestyén Géza.

Lapunk természetesen megkereste a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot is. Több kérdést elküldtünk, arra voltunk kíváncsiak, hogy mi lesz a választási kampányban tett ígéretek teljesítésével. Azt tudakoltuk, hogy mire számíthatnak a jövőben a kkv-k. Válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.