Világuralom

Amióta a feltüzelt tömeg bejutott az amerikai törvényhozás épületébe – ahol a helyhez méltatlan erőszakos jelenetek zajlottak le –, különösen sok szó esik a QAnon (ejtsd: „kjúenon”) nevű összeesküvéselmélet-­füzérről. A washingtoni események után a Facebook törölte a mozgalom hívei­nek felhasználói fiókjait – de hogyan jött létre ez a konteó, vagyis konspirá­ciós elmélet, és hogyan válhatott ennyire népszerűvé?

2021. 01. 23. 17:44
Qanon activists rally to show their support for Fox News outside their headquarters in New York City
QAnon-aktivista New Yorkban. Hiányzó konkrétumok Fotó: Carlo Allegri Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy magát Q-nak nevező felhasználó 2017 októberében a 4Chan nevű internetes oldalon közzétett több üzenetet. Ezekben azt állította magáról, hogy szigorú átvilágításon esett át, így magas szintű hozzáférése van különféle titkos információkhoz, amelyek közül ezek után megoszt néhányat.

Mindezt semmiféle konkrétummal nem támasztotta alá – ám sorai így sem maradtak hatás nélkül: az internet ilyesmire fogékony népe felfigyelt rá, és továbbadta időről időre közzétett üzeneteit, amelyek így megkezdték a maguk hódító útját.

A szakértők utólag úgy látják: a járványhelyzet gyorsította e nézetek terjedését, a korlátozó intézkedések nyomán számos tevékenység fő helyszíne az internet lett, ami megkönnyítette az elsősorban a világhálón aktív „qanonisták” dolgát, hiszen jelentősen nőtt a szintén a weben lógó lehetséges befogadók száma.

A mozgalom névadója, Q anonim, személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt. Úgy utal magára, mint akinek közvetlen rálátása van a Trump-adminisztráció munkájára, így követői számára kézenfekvő, hogy maga is a tagja, vagy közvetlen kapcsolatban áll vele. Azok, akik szkeptikusan tekintenek a tevékenységére, ezzel szemben úgy vélik: nem egyetlen személy, inkább szűkebb csoport áll az internetes név mögött. Azt is hangsúlyozzák, hogy Q szövegeiben semmi sem igazolja, hogy „információi” valóban titkos dokumentumokból származnának.

Ezzel el is érkeztünk az üzenetek nyelvi megformáltságához. Bárki tette közzé őket, érezhetően kerüli, hogy pontosan és világosan fogalmazzon, szövegei értelmetlen, zavaros szózagyvaléknak tűnnek. Szerzőjük ugyanakkor jelezte: tudatosan jár el így. Egyfelől azért, hogy megnehezítse utána kutakodó ellenfelei dolgát, másfelől azért, mert ezzel szeretné serkenteni híveit, hogy maguk találják meg rejtett útmutatásainak értelmét.

Ez magyarázza, hogy a QAnon részben egymásra épülő, részben elkülönülő – olykor megmosolyogtatóan naiv, olykor meglehetősen vad és bizarr – elképzelések és hiedelmek nehezen szétszálazható szövevénye. De vajon mi köti össze a követőit?

QAnon-aktivista New Yorkban. Hiányzó konkrétumok
Fotó: Reuters

Travis View összeesküvéselmélet-kutató három közös pontot említ. Az első: az a meggyőződés, hogy ami a közélet különféle színterein az emberek szeme előtt zajlik, csupán látszat és hazugság, a lényeget – vagyis az igazságot – a színfalak mögött kell keresni. A második: nagyfokú bizalmatlanság a fősodrú média híreivel és egyéb műsoraival szemben. Végül: a Donald Trump iránti feltétlen szeretet.

Ezek után aligha meglepő, mi áll a „qanonisták” meggyőződésének középpontjában: Amerikát – és a világot – erre összeesküdött, romlott és hazug klikk irányítja, amely rendkívüli befolyással bír a politikában és a közéletben. E csoport ellen csak egy körön kívülről érkezett szereplő – vagyis Donald Trump – léphet fel, aki a színfalak mögött kemény csatákat vív a klikk képviselőivel. Mivel a vele szemben állók a sátán céljait szolgálják, harca tulajdonképpen szent.

Ez a korábbról már ismert összeesküvés-elméletek – csoport szövetkezik világuralom megszerzésére, ám célját titokban tartja – új keletű változata, kiegészülve a spirituális elemmel: követői számára a QAnon vallás, amelyben Trump már-már félisteni lény, Q pedig a prófétája. Ez magyarázza, miért nem zavarja a mozgalom követőit, hogy eddig tulajdonképpen Q egyetlen „próféciája” sem vált valóra. Hiszen nem e közlések valóságtartalma a döntő, hanem a beigazolódásukba vetett, folyvást megújuló hit.

És hogy miért válhatott ennyire népszerűvé a QAnon?

Az összeesküvés-kutatók erre is megadták a választ: globalizálódó világunk áttekinthetetlenül bonyolulttá vált, az állampolgár könnyen érezheti úgy, hogy nem találja benne a helyét, mi több: már azt sem tudja, mi igaz, mi hamis. Ám ha egy karizmatikus vezető meggyőző válaszokat kínál e dilemmákra, az egyén élete tartalmat és célt kap – hiszen megnyugtató érzés a jó oldalon állni, az igazságért küzdeni, nemes és hősies harc katonája lenni.

Szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: az ember leginkább azt hiszi el, amit el akar hinni – tehát mindazt, ami beteljesíti az előfeltevéseit, függetlenül attól, hogy azok mennyiben felelnek meg a valóságnak.

Persze nem a QAnoné az egyetlen vélekedés, amely abból indul ki, hogy valahol valakik valamiért összefogtak, hogy eltitkolják az igazságot az egyszerű emberek elől. Számos hasonló konteó akad még az Egyesült Államokban. A Big Pharmaként emlegetett teória például a 2010-es évek elején keletkezett, de mind a mai napig tartja magát. Lényege, hogy a nagy gyógyszeripari vállalatok már régen felfedezték a rák ellenszerét, de szándékosan nem teszik elérhetővé azt a gyógyulni vágyók számára. Ha ugyanis a jelenleg hozzáférhető készítményekkel kezelik a daganatos megbetegedéseket, abból jóval nagyobb bevételük származik, mint az ellenszer értékesítéséből.

Arról, hogy egyesek úgy vélik, a Föld valójában lapos, nyilván több olvasónk értesült már. De létezik olyan elképzelés is, amely szerint üreges: számos nagy kiterjedésű térség – vagyis kisebb világ – található a belsejében, amelyek saját flórával és faunával rendelkeznek, és az sincs kizárva, hogy fejlett lények civilizációinak adnak otthont. E helyeket titkos lejáratokon keresztül lehet elérni – egyik az Északi-, másik a Déli-sarkon található. A szintén nem új keletű elméletet a szórakoztatóipar is átvette: ha valaki látta a Kong: Koponya-sziget című filmet, emlékezhet arra, hogy Kong a sziget alatt húzódó, belső világból jutott a felszínre.

Az óriási gorilla persze a képzelet szülötte – de mi a helyzet a Nagylábúval, azaz Bigfoottal? Az amerikaiak egy része meg van arról győződve, hogy a többség által csak a kriptozoológia tárgykörébe utalt lény él: 2020 májusáig Washington államban több mint kétezer jelzés érkezett arról, hogy észlelték (vagy észlelni vélték) az állatot.

És hogy valami igazán bizarral zárjuk: a lapos Föld híveinek körében felvetődött, hogy bolygónk kísérő égiteste, a Hold talán nem létezik. Mi van, ha csupán hologram, amelyet ismeretlen személyek vagy szervezetek jelenítenek meg az éjszakai égen? Hogy akkor mi veri vissza a Nap fényét, vagy honnan érkeznek majd az Artemis Accords keretében kitermelt ásványkincsek és nyersanyagok, arra egyelőre nincs válaszuk az elmélet kiötlőinek.

„Ne higgy el semmit, amit az interneten olvasol – és amit látsz, annak is csak a felét” – e figyelmeztetésre bukkantunk a különféle összeesküvés-elméleteket listázó oldalak böngészése közben. A jó tanács természetesen csak bizonyos tartalmak esetén érvényes, de határozottan van benne valami.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.