A pillangó újra repülne

Franciaország stratégiai fontosságú külbirtoka Francia Guyana. A dél-amerikai ország várhatóan soha nem fogja elnyerni a függetlenségét, a lakosság se tervez önállósodni, s Párizs most felmelegített egy régi, nagyon jól ismert tervet az országgal kapcsolatban.

Fotó: AFP/JODY AMIET Forrás: AFP

Mivel Franciaország hagyományosan nem ad politikai szabadságot egykori gyarmatainak, központilag irányítja a megmaradt, viszonylag nagyszámú külbirtokát, Párizs dönt arról, mit csinál saját területén. Vagyis a helyiek tiltakozhatnak ugyan, de ez nem befolyásolja a francia terveket. Márpedig Francia Guyana elszigeteltségét és stratégiai helyzetét Franciaország ügyesen kihasználta. A helyi lakosság mintegy tíz százaléka a Kourouban található Guyanai Űrközpontban dolgozik. 1964 óta itt működik Európa legnagyobb űrkikötője, ahonnan kontinensünk rakétáit lövik fel mindenféle célból. Minthogy ez francia föld, így természetesen a legnagyobb résztvevő Franciaország, az Ariane rakéták fejlesztője, egyben az Európai Űrügynökség (ESA) is jórészt francia projekt. Korábban a francia űrközpont az algériai Hammaguirban volt, de az ottani függetlenségi harcok elől Guyanába költöztették a kikötőt. A déli pozíció nem véletlen. Ahhoz, hogy gazdaságosan és biztonsággal fel tudjanak lőni egy rakétát az Egyenlítőhöz közeli pontot kell keresni. A szökési sebesség elérése épp elég nehéz, minden egyes kiló számít, amelyet ki kell szabadítani a Föld vonzásából, ezt pedig a legegyszerűbben úgy tudják megtenni, ha az Egyenlítőtől indítanak. Délen van Bajkonur és Vosztocsnij, valamint Cape Canaveral is, ahonnan embereket tudnak kilőni az űrbe. De egyik se tud versenyezni Kourouval.

 Egy Proton rakéta Oroszországból nagyjából 6700 kilogrammnyi anyagot tud Föld körüli pályára juttatni, ugyanez Kourouból tízezer kilogramm fölött is lehetne. 

A Roszkozmosz is látott ebben fantáziát. Bár Bajkonurt az egész orosz űrkutatási személyzet egy emberként nagyon szereti, az idő eljárt felette, a távoli Vosztocsnij pedig még nincs kész, s borzasztó messze van Moszkvától. A Roszkozmosz így az Európai Űrügynökséggel együttműködve közös projektet épített fel Francia Guyanában Szojuz-rakéták indítására. 2011-től egészen 2022-ig remekül muzsikált az együttműködés, majd jött a háború, a Roszkozmosznak pedig mennie kellett a nemzetközi szankciók hatására.

Franciaországnak így ideális a déli fekvésű, tengerparttal rendelkező, ritkásan lakott Guyana, ahol csak ki kellett irtani kissé az őserdőt, hogy megindulhassanak a kísérletek. A tenger abban segít, hogy a fellövést követően leváló rakétaszakaszok biztonságos helyre zuhannak, az esetleges balesetek sem okoznak kárt a környezetben. Az elővigyázatosság azonban fontos, így az összes olyan helyet evakuálni kell fellövés idején, amely rossz esetben veszélybe kerülhetne. Ilyen például az Ördög-sziget egykori börtöne, vagyis a turisták csak akkor nézhetik meg a pokoli helyet, ha épp nincs rakétakísérlet.

Borítókép: Ariane rakéta a kourou-i kilövőálláson (Fotó: jody amiet / AFP)