Magyarok a világűrben 

Kapu Tibor a harmadik magyar ember, aki a hazai HUNOR Magyar Űrhajós Program asztronautájaként és az Axiom-4 legénységének tagjaként 2025. június 25-én kijutott a világűrbe, hogy kéthetes küldetése során a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén olyan tudományos kísérleteket hajtson végre, amelyeket magyar kutatóintézetek, illetve tudományos szervezetek dolgoztak ki. A magyar űrhajózás históriájában azonban Farkas Bertalan 1980. május 26-i bajkonuri startja számít az igazi történelmi mérföldkőnek, hiszen ő volt az első magyar aki eljutott a kozmoszba, és az ő missziójával vált Magyarország a világ hetedik olyan nemzetévé, amely embert küldött a világűrbe.

Fotó: Reuters/Axiom Space

Farkas Bertalan Fotó: Fortepan / Szalay Béla

A történelmi jelentőségű startra 1980. május 26-án került sor a bajkonuri űrközpontban, magyar idő szerint este 20 óra 20 perckor. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan kutató-űrhajós és Valerij Kubaszov küldetésparancsnok indult a világűrbe. Két nappal később, május 28-án kapcsolódtak össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet kozmonauták fogadták őket. A Szaljut-6 Farkas Bertalan küldetése alatt kétszer is elrepült Magyarország felett, és mivel az űrállomást egy fényes és gyorsan mozgó csillagként szabad szemmel is kitűnően lehetett látni, mindkét alkalommal óriási tömeg kísérte figyelemmel a Szaljut-6 áthaladását. Noha Farkas Bertalan volt az első magyar a világűrben, ám a missziója egyáltalán nem csak presztízsküldetésnek számított; az űrállomáson eltöltött hat nap alatt több olyan tudományos kísérletet is elvégzett, amelyeknek tudománytörténeti a jelentőségük. Ilyen volt például a korszakalkotónak számító Dóza-kísérlet, amelynek elvégzéséhez a KFKI által kifejlesztett Pille sugárdózismérőt használta az első magyar űrhajós.

 A Pille volt a legelső olyan eszköz, amivel már a világűrben pontosan meg lehetett határozni az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás szintjét – ezt addig csak az űrmissziók földet érése után tudták kianalizálni.

 A Pille továbbfejlesztett változatát használják jelenleg is a Nemzetközi Űrállomáson. Ugyancsak Farkas Bertalan volt az első olyan űrhajós a tudomány történetében, aki sejtbiológiai összehasonlító vizsgálatokat végzett a súlytalanság, pontosabban a mikrogravitáció körülményei között a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban kidolgozott INTERFERON-kísérlettel. Számos anyagtechnikai kísérlet mellett ugyancsak hazai intézetekben kidolgozott módszertan alapján folytatott bioszféra vizsgálatokat, vulkánokról, nagy törésvonalakról viharzónákról és időjárási frontokról készített felvételeket a speciálisan erre a célra megkonstruált KGO kézikamerával. Farkas Bertalan 1980. június 3-án tért vissza a Földre. Küldetésével örökre beírta nevét a magyar űrkutatás történetébe. 

Űrturista vagy űrhajós? 

Simonyi Károly Fotó: AFP/NATALIA KOLESNIKOVA / AFP

Farkas Bertalan történelmi küldetése és Kapu Tibor missziója között kereken 45 év telt el. Noha valójában Kapu Tibor a második olyan űrhajósunk, akit Magyarországon választottak ki és innen küldtek az újabb űrmisszió teljesítésére, ám nem lenne illendő elfelejteni, hogy e két fontos magyar kozmikus expedíció között is akadt egy hazánkfia, aki kétszer egymásután járt a világűrben; Simonyi Károly, akit Charles Simonyiként ismert meg a világközvélemény. Simonyi neve – akit 1981-ben személyesen Bill Gates hívott meg a Microsoft techcégbe –, elválaszthatatlanul összeforrt a Word szövegszerkesztő programmal és az Excel táblázatkezelővel, amit az ő vezetésével fejlesztettek ki. Simonyi Károly 1968-ban telepedett le az Egyesült Államokban és a számítástechnikai forradalom kibontakozása idején vált a Microsoft egyik vezető szoftverfejlesztőjévé, 2002-től pedig már a saját cégében folytatta tovább a karrierjét. Az űrtechnika fejlődésének köszönhetően a 1990-es évekre megszűnt az a korábbi bevett gyakorlat, hogy csak tapasztalt katonai pilóták válhattak űrhajósokká; az űrutazás lehetősége megnyílt a civilek előtt is. Charles Simonyi az első, saját költségén finanszírozott kozmikus útjára 2007. április 7-én indult el a kazahsztáni orosz űrkikötőből, Bajkonurból, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén. A legelső űrrepülésére való felkészülését 2006 szeptemberében kezdte meg a legendás Csillagvárosban. Noha Simonyi Károlyt többnyire űrturistaként tartják számon, mégis komoly hiba lenne pusztán kedvtelési célú kalandtúrának tekinteni az űrutazásait. A 2007-es úgynevezett látogató expedíciója során négy különböző kutatást folytatott a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén; az emberi izomzat sorvadási folyamatát vizsgálta a mikrogravitáció körülményei között, kutatásokat végzett az űrállomás fedélzetén lévő mikroorganizmusok súlytalansághoz való alkalmazkodásáról, a magyar fejlesztésű Pille segítségével a saját magát érő kozmikus sugárzás határértékeit mérte, végül pedig a különböző időszakokban az ISS fedélzetére telepített videokamerák CCD mátrix érzékelőinek állapotát mérte fel, valamint kísérleti felvételek egész sorát készítette el. Első űrrepülésén amatőr rádiós kapcsolatot létesítettek vele, amely alkalommal a Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikum diákjai tehettek fel neki kérdéseket. Charles Simonyi 2009. március 26-án tért vissza az űrbe az orosz Szojuz TMA-10 űrhajó egyik asztronautájaként. Második űrutazása során 2009. március 29-én az ISS fedélzetéről kapcsolatba lépett a Műegyetemi Rádióklubbal és az első magyar pocket-műholdat építő diákokkal, majd Az ember tragédiájának egyik versszakával üzent minden magyarnak. 

Befektetés a jövőbe 

Kapu Tibor ebben a sorban a harmadik magyar űrhajós és Farkas Bertalan után a második, aki itthoni kiválasztás után a magyar űrprogram, a HUNOR asztronautájaként indulhatott a világűrbe. Kapu Tibor űrrepülésével Magyarország ismét visszatért az asztronautika élvonalába, különös tekintettel arra, hogy a magyar kutatóűrhajós az Axion-4 misszió tagjaként több mint két tucat, a hazai kutatóintézetek által kidolgozott tudományos programot hajt végre. A nyíregyházi származású 33 éves gépészmérnök Kapu Tibort – aki 2022 januárjában jelentkezett a HUNOR Program országos űrhajós kiválasztási kampányára –, több fordulós tesztelés után összesen 247 induló jelöltből választották ki Cserényi Gyulával, a tartalék űrhajóssal együtt. Kapu Tibor, az ötszörös asztronauta-veterán, az amerikai Peggy Whitson parancsnoksága alatt az indiai Shubhanshu Shukla és a lengyel Slawosz Uzanski-Wisniewski társaságában 2025. június 25-én magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor startolt el a floridai Kennedy Űrközpontból a 14 naposra tervezett űrmisszióra. Az Axion-4 projekt komplett kutatási programját összesen 31 ország tudományos intézményei, szaktudósai, illetve szakemberei alkották meg. Kapu Tibor kísérleteinek és megfigyeléseinek zömét a hazai tudományos műhelyek, így többek között a Semmelweis Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbá számos más intézmény dolgozta ki, amelyek a biológiai és orvostudományi-élettani kísérletektől kezdve a gyógyszertudományi, továbbá a fizikai-anyagtudományi kísérleteken át egészen a csillagászati megfigyelésekig terjednek. A magyar űrhajós vizsgálatai kitérnek a kozmikus háttérsugárzás és a mágneses erőtér változásainak kutatására, de a Föld különféle aspektusú megfigyelésére is. A XXI. század egyértelműen az űrtechnológia forradalmának évszázada, amelyben az immár lassan fél ötven évre visszatekintő magyar asztronautika is megújult erővel vesz részt. Az űrkutatás és az űripar  a jövőbe való olyan rendkívül hasznos befektetés, amiről mi magyarok sem mondhatunk le. 

Kapu Tibor űrutazásának ez a legfőbb üzenete. 

Borítókép: Elindul a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom-4-es misszió Kapu Tiborral. (Fotó:Reuters/Axiom Space)