Megfejtették a kozmikus gyémántok eredetének titkát

A kozmikus gyémántok eredetének titkát fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A kutatók a Marokkóban és Szudánban felfedezett meteoritokban talált földönkívüli gyémántok vizsgálata közben tettek szert az új információkra. Ezek az apró, néhány tizedmilliméteres kövek a valaha talált legnagyobb kozmikus drágakövek – közölte kedden a kutatásban résztvevő frankfurti Goethe Intézet.

A gyémántok a Naprendszer korai időszakában, kisebb bolygók egymás közötti vagy nagy aszteroidákkal történő ütközése során keletkeztek. Ezzel megcáfolták azt az elméletet, mely szerint a gyémántok hosszan tartó nyomás hatására nagy bolygókezdemények mélyében jöttek létre – írják a kutatók.

A drágaköveket úgynevezett ureilitekben, viszonylag ritka kőmeteoritokban találták meg. Ezek egy nagyobb égitest, valószínűleg egy kisbolygó töredékei, melyek egy erőteljes ütközés során aprózódtak fel – írja az MTI.

A hirtelen nagyon erős nyomás jeleit részletes elemzésekkel tárták fel. Eszerint a gyémántok „hatalmas lökésnyomás” hatására képződtek, mely egy nagy aszteroida vagy egy kisbolygó becsapódásakor jött létre – mondta Frank Brenker, a Frankfurti Egyetem Geotudományi Intézetének professzora.

Tudományos kutatások, magyar sikerek

Véget ért a műegyetem zsebműholdja Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). „A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5 centiméter) méretű zsebműholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják.

Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. A BME zsebműholdja, a SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektro-szmogtérkép.

Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.