Különleges emlékérmét adtak ki az első magyar orvosnő tiszteletére

Hugonnai Vilma nagy hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, valamint küzdött a nők egyenjogúságáért – olvasható a Baon.hu-n.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő születésének 175. évfordulója alkalmából emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tizenötezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérméket Szabó Virág szobrászművész tervezte – írja a bank csütörtöki közleménye alapján az MTI.

Az érmék előoldalán Hugonnai Vilma teljes alakos ábrázolása jelenik meg, középen egy orvosi diploma stilizált részletével, és az orvosi váróteremben ülő nőalakokkal. A hátoldalon Hugonnai Vilma portréja látható. A portrétól balra az orvos születésének és halálának éve, az 1847-es és az 1922-es évszámok, a portrétól jobbra pedig vezeték- és keresztneve olvasható. A hátlap szélén köriratban Az első magyar orvosnő felirat szerepel, a portré ábrázolásába illesztve pedig Szabó Virág tervezőművész mesterjegye látható.

Az ezüst emlékérméből tükörfényes kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes kivitelben öt-ötezer darab készíthető. Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2000 forintos névértékű színesfém változat réz és nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm.

Az emlékérmék a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg csütörtöktől a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

 

 

A Baon.hu az MNB információi alapján készített eredeti cikke ITT érhető el.

Fotók: Mnb.hu

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született grófi családban. Fiatal korától autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd később férje és apja engedélyével, de anyagi támogatás nélkül Svájcba költözött, ahol akkor már engedélyezték a nők egyetemi képzését. Tanulmányait családi ékszereinek eladásából finanszírozta. Svájcban 1879-ben avatták orvossá. Diplomájának akkreditálása nem ment könnyen. Először 1881-ben letette a magyarországi egyetemi tanulmányokhoz szükséges érettségi vizsgát, majd kérvényezte orvosi diplomájának elismerését, azonban az oktatásügyi szabályozás ezt nem tette lehetővé 1895-ig. Végül 1897-ben Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében első magyar nőként átvette a magyar orvosi diplomáját is. Hugonnai Vilma nagy hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, ezért a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat, valamint küzdött a nők egyenjogúságáért. Tanulmányt írt a munka és családi élet egyensúlyáról és a lányok iskoláztatásának fontosságáról. Az első világháború idején, 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot. A frontvonalon nem végzett szolgálatot, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. A hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért 1915-ben kitüntetést kapott. Hugonnai Vilma 1922-ben hunyt el.