Máriaradnán található az egyik leghíresebb Mária-kegyhelyünk. Története az Anjou-házig nyúlik vissza, amikor is Károly Róbert király itt telepített le ferenceseket. Kegyképe az iszlám török invázió idején menekült meg csodával határos módon egy tűzvészben.
A kommunisták e kegyhelyünket is le akarták radírozni a térképről, mert ahogy Csíksomlyót Csíkszeredába, úgy Radnát is egy másik településbe, Lippába olvasztották be az 1950-es években.
Maga az önálló település Trianonig Arad vármegye Máriaradnai járásának központja volt, s ez a gyönyörű és igen ritka képeslap is abból az időből származik. A kiváló állapotban fennmaradt, időutazó-őrizte lapot 1901-ben küldték Nagykanizsára.
Az Aradtól alig 30 kilométerre fekvő kegyhely ma is várja a híveket. Tegnap, október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a mi magyarjaink zarándokoltak el a templomhoz, ahol Pál József Csaba temesvári megyéspüspök meghívására Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet.
Szép számban gyűltek össze hívek a kegytemplomban, amelyet még II. János Pál pápa emelt basilica minor rangra, ám messze nem voltak annyian, mint a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Áldozzunk hát több figyelmet a radnai Szűzanyának is. A kegyhely környéke ráadásul igen megkapó élményt nyújt a közeli Solymosi várral, s a Maros völgyével. Érezzük otthon magunkat itt is, hiszen a miénk volt több mint ezer évig e táj is…
