Drogbandák toboroznak albán migránsokat az Egyesült Királyságba
Az albán kábítószerbandák az észak-franciaországi migránstáborokat használják toborzóhelynek, és felajánlják, hogy a brit kábítószeriparban dolgozni készülők átutazását érkezéskor fizetik – közölte a BBC.
Forrás: BBC2022. 11. 06. 19:53
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az Egyesült Királyság kormányának adatai szerint az idén eddig kis hajókon érkezett csaknem 40 000 ember mintegy harmadát az albánok teszik ki.
A csatorna mindkét oldalán a magas rangú rendőr- és bevándorlási tisztviselőket aggasztja az albán közvetítők növekvő szerepe az átkelések megkönnyítésében.
A BBC interjút készített albánokkal, akik a francia tengerpartra utaztak, hogy a csatornán kis csónakokon átkeljenek az Egyesült Királyságba.
Hogyan működik a szervezett embercsempészet?
Meséltek a különféle embercsempész-szolgáltatásokról, ahol az albánok főként más hálózatok közvetítőiként működtek közre, amelyeket gyakran iraki kurdok vezetnek, és akik a hajós átkeléseket irányítják.
Elutaztak Albániába is, és látták, hogy a főváros, Tirana közelében lévő városok szinte üresek; és sok albán fiatalt csábítottak Franciaországba.
Migránsnak adta ki magát a BBC riportere, és felvette a kapcsolatot két albán embercsempésszel, akik a közösségi médiában hirdetve kerestek ügyfeleket. Mindketten fél órán belül válaszoltak.
Két lehetőség van a fizetésre: indulás előtt Franciaországban, vagy Angliába érkezéskor egy kezes révén. Tanácsot is kaptak a menedékjog kéréséhez.
„Segítek átkelni Calais-ból az Egyesült Királyságba. Busszal kell menni Belgiumba, és onnan két-három óra [Calais-ig], vonattal vagy taxival” – írta az egyik. „Amikor indulni kell, jönnek, és elhoznak [a szállodából]. Nem lesz semmi probléma” – folytatták a toborzók.
Egy másik azt mondta, hogy az utazás során végig tartani fogja velük a kapcsolatot: „Segítek eligazodni, nagyon könnyű lesz odaérni.”
Azt is megkérdezték, mire számíthatnak a rendőrségtől, amikor megérkeznek az Egyesült Királyságba.
Biztosan letartóztatnak majd. Menedékjogot kell kérni. Csak azokat küldték vissza, akik nem kértek menedékjogot. A többieknek semmi bajuk nem esett. Indokot kell kitalálni, hogy miért vagy itt. Az emberek általában azt mondják, hogy adósságaik vagy problémáik vannak
– adta az utasításokat az egyik toborzó.
Mindkét tanácsadó rendkívül megkönnyítette az utazást.
Az albánok átvették az irányítást
Szemtanúk szerint ezen a nyáron albánok foglalták el a dunkerque-i migránstábor egy részét. Az állomás körüli kis szállodák pedig – mint például a Hotel Bretagne és a Le Lion d’Or – ma már az albán migránsoknak kialakított lakhelyek: ajtajaik végleg bezártak, személyzet nem látható, és egy 24 órán át elérhető telefonszám az üvegre van tűzve.
„Franciaországban vannak, akik várnak rád” – mondta a BBC riporterének egy albán férfi, aki ezen a nyáron kis hajóval érkezett az Egyesült Királyságba.
A világon mindenki tudja, hová kell mennie, ha Angliába akar eljutni.
A dunkerque-i állomáson kívüli utcáról megpillantjuk Kevit a Le Lion d’Or második emeleti szobájának ablakában, amint cigarettázik. A 20 éves férfi, aki nemrég érkezett Albániából, ideges az előtte álló út miatt.
Néhány nap elteltével már talált is valakit, aki megszervezi az átkelést, és várja a hívást, hogy indulhat.
„Az időjárás nem kedvező. Talán még két napot kell várnunk” – mondta.
Az olyan albán állampolgároknak, mint Kevi, könnyű eljutni Észak-Franciaországba, hisz jogukban áll turistaként három hónapig vízum nélkül belépni az EU területére.
A legtöbben busszal vagy autóval érkeznek, a közösségi médiában megjelenő hirdetések pedig elősegítik a brüsszeli, párizsi, calais-i vagy dunkerque-i közvetítők munkáját.
„A közvetítők megkeresnek, és te csak a legolcsóbb ajánlatot választod” – mondta nekem Eraldo Harlicaj, egy albán újságíró.
Eraldo nemrégiben bevándorlóként adta ki magát az albán ABC televíziós csatornának. Azt mondta, a legtöbb albán közvetítő távol maradt a dunkerque-i migránstábortól, amelyet kurdok és más hálózatok irányítanak.
„Amikor bent voltunk a táborban, rájöttünk, hogy az albánoknak nincs igazi hatalmuk. Mindent a kurdok irányítottak” – mesélte Eraldo.
A tábor teljes szervezését és az emberek Anglia felé történő szállítását a kurdok végezték.
Egy magas rangú francia tisztviselő, akinek ez a fő területre, megerősítette, hogy az albánok jelenleg a közvetítők szerepét töltik be, összekötve az albán migránsokat iraki–kurd csempészbandákkal.
Nem véletlen, hogy jelenleg a hajóutak 80 százalékát iraki–kurd hálózatok bonyolítják le, de a francia hatóságokat aggasztják, hogy albán állampolgárok indíthatnak önálló műveleteket, ami a csoportok közötti erőszakos konfliktus veszélyével jár – tette hozzá a tisztviselő.
Az Egyesült Királyság kormánya szerint idén 12 000 albán érkezett hajóval az országba, többségben fiatal, egyedülálló férfi.
Az albánia fővárosa, Tirana körüli egyes területek pedig lassan lakatlanná válnak.
Albánia lakatlan városai
Laknas városa az Albániából Franciaországba vezető útvonalon fekszik. Utasszállító repülőgépek közelítik meg a csendes és kihalt várost, ahol félbehagyott zsalugáteres házak keretezik a kis mecsetet és az elhagyatott kávézókat.
A boltosok összegyűlnek a csendes úton, és panaszkodnak vállalkozásuk életképtelensége miatt.
Néhány tehén ácsorog a fűben az üresen kongó főút mellett.
„Csak ők maradtak nekem – mondja a tulajdonosuk. – A gyerekeim Angliába mentek.”
Az ottaniak szerint a helyi lakosság 70 százaléka már az Egyesült Királyságban van. És a kivándorlásnak még közel sincs vége.
Albániában egyre több olyan hely van, mint Laknas.
Miért érkeznek albán migránsok az Egyesült Királyságba?
A gazdasági lehetőségek továbbra is a fő hajtóerő marad. A korrupció rendszerszintű probléma Albániában, valamint az Eurostat 2018-as adatai szerint az angliai mediánkereset tízszer nagyobb, mint az albánoké.
Majlinda fia egy hónapja elutazott az Egyesült Királyságba három-négy barátjával együtt. Majlinda nem az igazi neve, az asszony kérte a BBC munkatársait, hogy ne osszák meg a személyazonosságát.
Elmesélte, hogy a fia eljutott Dunkerque-be, de nem volt pénze az átkelésre.
„Nagyon nehéz volt neki felszállni egy hajóra. Kénytelen voltam bevonni a másod-unokatestvéremet, aki kezesként működött Angliában. Brit vízummal rendelkezik, és húsz éve van ott” – mesélte az édesanya.
Azt mondta, hogy az unokatestvér elküldte a fia fényképét a csempészeknek, hogy azonosítsák őt. Amikor az átkelés befejeződött, a csempészek egy második fényképet küldtek vissza a fiáról az unokatestvérnek, bizonyítandó, hogy brit földre jutott.
Még azoknak is van lehetőségük, akiknek nincs pénzük előre fizetni.
Egy albán férfi, aki néhány hónappal ezelőtt hajóval érte el az Egyesült Királyságot, elmondta, hogy a dunkerque-i táborban albán drogbandák működtek.
Beleegyezett egy személyes beszélgetésbe Londonban, azzal a feltétellel, hogy nem kerül ki a személyazonossága. Leírta, hogy „négyszer-ötször” keresték meg a toborzók.
„Sok mindent felajánlottak – hogy kifizetik az utazást, hogy szereznek nekem állást az Egyesült Királyságban, de nem érdekelt” – mondta.
Becslése szerint a dunkerque-i táborban megismert fiatal férfiak többsége az Egyesült Királyság albán cannabis- és kokainhálózatában tervezett elhelyezkedni.
Egyetlen kormányzati ügynökség vagy bevándorlási tisztviselő sem erősítette meg ezt a becslést. Azonban egy albán migráns, aki egy évtizede dolgozik illegálisan az Egyesült Királyságban, elmondta, hogy
építkezésekre jártak átcsábítani a migránsok majdnem felét a magasabb béreket kínáló drogbandák.
Andrea Wilson, a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség igazgatóhelyettese szerint az Egyesült Királyság bűnügyi kábítószer-piaca jelentős vonzerőt jelent.
„Emberkereskedelemre általában olyan esetben kerül sor, amikor az emberek adósságba kerülnek. Azért jönnek, hogy ledolgozzák az Egyesült Királyságba való utazásuk költségeit. Ők emberkereskedelem áldozatai – és mi nagyon komolyan vesszük a modern rabszolgaságot” – fejtette ki Andrea Wilson. Hozzátette: maguk az embercsempész-hálózatok nem túl szervezettek.
Míg a kábítószerek vagy a lőfegyverek kereskedelmi hálózataiban egy hierarchikus struktúra látható, a szervezett migrációnál laza hálózatokat látunk, ahol az egyének a közösségi médián keresztül kerülnek kapcsolatba – ami nagy kihívást jelent.
– jegyezte meg Andrea Wilson.
Mi lehet a megoldás szervezett migráció ellen?
Albánia beleegyezett abba, hogy mielőbb visszafogadja azokat az állampolgárokat, akiktől megtagadták a jogot, hogy az Egyesült Királyságban maradjanak, és személyzetet küldött a brit határrendészet segítségére.
Azonban az ország miniszterelnöke, Edi Rama azt mondta, hogy az Észak-Franciaországban működő hálózatok nemzetközi jellegűek, és hogy a kormánya korlátozottan tehet ezek ellen.
A csatorna földrajzilag és politikailag sem tartozik az albán kormány felelősségi körébe
– mondta.
„Nem lehet a hír kijövetelének pillanatában hívni a származási országokat brit miniszterelnökként, majd bemenni a tévébe, és Albániára mutogatni” – tette hozzá Edi Rama.
Albán embercsempész-hálózatok már jóval a hajóátkelőhelyek kezdete előtt léteztek Franciaországban. Az albán közvetítők Franciaországban és Belgiumban évtizedeken át bújtatták honfitársaikat az Egyesült Királyságba tartó teherautók belsejében.
A kompkikötők biztonságának szigorítására irányuló hatalmas brit és francia beruházás megnehezítette és drágábbá tette ezt az útvonalat.
A hajók átkelésének ára kevesebb mint fele a teherautós átszállás árának, és a közösségi média tele van az átkelők tanúvallomásaival. Minden új érkezés inspirálja az újabb kalandvágyókat.
Majlinda hallott a fiáról, mióta megérkezett az Egyesült Királyságba. Túl van a fogvatartáson, és egy szállodában él.
„Elment egy jobb élet reményében. De sok áldozatot is vállal. Most adósok vagyunk, és azért dolgozik, hogy visszafizessük a kölcsönkapott pénzt” – számolt be az asszony.
Közben Majlinda 14 éves fia már a saját utazását tervezi. Testvére veszéllyel és adóssággal teli történetét a csábító lehetőség széppé változtatta.
Minden sikeres átkelés egy láthatatlan szál, amely az otthon maradt albánok szívét húzza az új lehetőségek felé.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el. Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.