A recesszió sem állhat az európai migráció útjába

– Amivel a „progresszív sajtó” szokott érvelni, hogy ezek az emberek – a migránsok – azért nem tudtak integrálódni, mert a társadalom nem fogadta be őket, meglehetősen egyoldalú kép – jelentette ki lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. Orbán Viktor tusványosi beszédében öt – nemzetünket érintő – sürgető kihívást vázolt fel, ebből a második legfontosabbnak a migráció, a bevándorlás kérdéskörét nevezte meg. Erről kérdeztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját.

202200727 magyar szerb hatar migransok havran zoltan magyar nemzet

– Most voltak lent munkatársaink a déli határ szerb oldalán. Látszik, hogy a különböző nemzetiségű bevándorlók elkülönülnek egymástól. A marokkóiak és az algériaiak a franciáknál csak egymást utálják jobban, az afgánokkal pedig nem közösködnek. Ahhoz, hogy kritikus tömeggé álljanak össze, hosszú folyamat vezet. Ezen lehetőségnek jelenleg nagyon kis csíráit látjuk csak 

– magyarázta. Az igazgató szerint nem is az iszlám a kulcskérdés, ha a bevándorlókat vizsgáljuk, hanem a klánháttér. Svédországban ma a klánalapú bűnözői hálózatok kiépülésének lehetünk tanúi.

 

Milyen fajtái vannak a migrációnak, avagy állam kontra klán

– Az a nagy kérdés, hogy egy olyan társadalomból érkeznek-e, ahol a hűség alapja az állam, illetve valami magas szintű szervezőerő, vagy olyan társadalmakból, amelyek klánalapúan szerveződnek, amelyek a csoportok iránt mutatott hűség alapján nyilvánulnak meg. A Szomáliából érkezőknél látszik Svédországban, hogy ők egy szétesett államból jönnek, ahol az államnak a közösségi tudatban eleve elég gyenge lenyomata van. Nem értik, hogy az állam meg akarja szervezni az életüket – részletezte a szakember. Hozzátette: a szomáliai migránsok ezen klánstruktúrák, illetve saját szokásjoguk alapján szervezik meg mindennapjaikat, bűnözői hálózataikat, ezáltal lassítják az integrációs folyamat sikerét. Az oktató ismertette: Svédországban számos alkalommal megtörténik, hogy fegyveres bűncselekmény helyszínén nincsenek tanúk, akik elmondják, hogy mi történt, mert ezek az emberek a klánokhoz hűek, nem pedig az államhoz.

– Amivel a „progresszív sajtó” szokott érvelni, hogy ezek az emberek azért nem tudtak integrálódni, mert a társadalom nem fogadta be őket, meglehetősen egyoldalú kép 

– szögezte le Marsai Viktor.

Gazdasági migráns Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók sátortáborában, az észak-franciaországi Calais-ben 2021. november 27-én. A migránsok a kedvező alkalomra vártak, hogy átszökhessenek Nagy-Britanniába.
(Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)

 

Orbán Viktor kormányának migrációs politikája

A kötelező betelepítési kvótáról elmondta: vannak olyan csoportok – s ő is ezt tapasztalja nyugat-európai rendezvényeken –, amelyek „az emberekre kis csavarként tekintenek, akiket áthelyeznek, s azok majd ugyanúgy fognak a nagy fogaskerékben is működni”. Mint aláhúzta, ez nincs így. – Az emberek egyéniségek, kulturális háttérrel, családdal, hazával. Ezek nem ilyen egyszerű folyamatok – részletezte.

Mint mondta, a témával kapcsolatban megjelenik a szolidaritás kérdése is, amely a frontországok tehermentesítéséről szólt. Azonban már kezdenek ráeszmélni arra, hogy nem feltétlenül az emberek áttelepítése az egyedüli megoldás, hanem a válságövezetek támogatása és a segítség exportálása. 

A miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a Nyugat szellemi értelemben ideköltözött hozzánk, az igazgató úgy látja, hogy a kormány kereszténydemokrata értékek mentén próbál bizonyos jelenségekre választ adni, s ezáltal egy markáns szellemi centrum alakult ki Budapest körül. 

Elmondta: ez túlnyúlik a régión, sőt még Európán is, ha a tavaszi CPAC-rendezvényre gondolunk. Azzal kapcsolatban, hogy minden elveszett volna Nyugaton, az oktató optimista, azonban kétségtelen tényként véli, hogy erőteljes szellemi küzdelem zajlik Európa lelkéért.

Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a bevándorlás kérdésében is mindig az Orbán-kormány ellen foglal állást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)