– Ha nagyon komoly gazdasági recesszió lesz is az öreg kontinensen, az sem fogja visszatartani az embereket, hogy Európába jöjjenek, mert a világ más pontjain sokkal nagyobb problémák lesznek – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.
Mi a legális és az illegális migráció között a különbség?
Mint ismert, Orbán Viktor öt – nemzetünket érintő – sürgető kihívást vázolt fel tusnádfürdői beszédében, ebből a második legfontosabbnak a migráció kérdéskörét nevezte meg. Orbán beszédével kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: a tőlünk távoli konfliktusok valóban fokozzák a bevándorlást, azonban a migránsok többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló. Az európai álmot szeretnék megvalósítani. Az igazgató leszögezte, fontos különbséget tenni a bevándorlókkal kapcsolatban, hiszen akik legálisan érkeznek, azok integrációjánál többségében jó eredményeket látnak.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Melyek a migráció veszélyei?
– A probléma mindig ott van, amikor az illegális csatornákon érkezőkkel kell valamit kezdeni, mert többségüknek nincsenek olyan képességeik, hogy az európai munkaerőpiacon integrálódni tudjanak.
Nagyon sokszor nem beszélik a nyelvet, nem értik azt a kulturális közeget, ahová megérkeznek, s különösen akkor van probléma, ha ez tömegesen történik. Az évi több százezres tömeg óriási kihívások elé állítja Európát. A Frontex adatai szerint 2015 óta nagyjából hárommillió ember érkezett illegális csatornákon
– magyarázta. Az oktató hozzátette: kétségtelen, hogy egyes országokban, mint Svédország vagy Ausztria, a növekvő illegális migrációs mutatókkal azonos arányban növekedtek a bűnözési számok, azonban nem gondolja, hogy munkahelyek megszűnése és energiahiány esetén a bevándorlók az utcára vonulnának. Kiemelte: a migránsok Nyugaton társadalmilag nem szervezettek. Bár több helyen látni a párhuzamos társadalmak jelenlétét, politikai erejük, mobilizálóerejük nincs. Mint mondta, a zavargások sokkal inkább kötődnek bűnözői csoportokhoz, mint politikai aktivizmushoz. Ez ismertetése szerint például Svédországban úgy történik, hogy egy szervezett bűnözői csoport felbujtja őket, hogy egy másik szervezett bűnözői csoport területén randalírozzanak.
– Most voltak lent munkatársaink a déli határ szerb oldalán. Látszik, hogy a különböző nemzetiségű bevándorlók elkülönülnek egymástól. A marokkóiak és az algériaiak a franciáknál csak egymást utálják jobban, az afgánokkal pedig nem közösködnek. Ahhoz, hogy kritikus tömeggé álljanak össze, hosszú folyamat vezet. Ezen lehetőségnek jelenleg nagyon kis csíráit látjuk csak
– magyarázta. Az igazgató szerint nem is az iszlám a kulcskérdés, ha a bevándorlókat vizsgáljuk, hanem a klánháttér. Svédországban ma a klánalapú bűnözői hálózatok kiépülésének lehetünk tanúi.
Milyen fajtái vannak a migrációnak, avagy állam kontra klán
– Az a nagy kérdés, hogy egy olyan társadalomból érkeznek-e, ahol a hűség alapja az állam, illetve valami magas szintű szervezőerő, vagy olyan társadalmakból, amelyek klánalapúan szerveződnek, amelyek a csoportok iránt mutatott hűség alapján nyilvánulnak meg. A Szomáliából érkezőknél látszik Svédországban, hogy ők egy szétesett államból jönnek, ahol az államnak a közösségi tudatban eleve elég gyenge lenyomata van. Nem értik, hogy az állam meg akarja szervezni az életüket – részletezte a szakember. Hozzátette: a szomáliai migránsok ezen klánstruktúrák, illetve saját szokásjoguk alapján szervezik meg mindennapjaikat, bűnözői hálózataikat, ezáltal lassítják az integrációs folyamat sikerét. Az oktató ismertette: Svédországban számos alkalommal megtörténik, hogy fegyveres bűncselekmény helyszínén nincsenek tanúk, akik elmondják, hogy mi történt, mert ezek az emberek a klánokhoz hűek, nem pedig az államhoz.
– Amivel a „progresszív sajtó” szokott érvelni, hogy ezek az emberek azért nem tudtak integrálódni, mert a társadalom nem fogadta be őket, meglehetősen egyoldalú kép
– szögezte le Marsai Viktor.
(Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)
Orbán Viktor kormányának migrációs politikája
A kötelező betelepítési kvótáról elmondta: vannak olyan csoportok – s ő is ezt tapasztalja nyugat-európai rendezvényeken –, amelyek „az emberekre kis csavarként tekintenek, akiket áthelyeznek, s azok majd ugyanúgy fognak a nagy fogaskerékben is működni”. Mint aláhúzta, ez nincs így. – Az emberek egyéniségek, kulturális háttérrel, családdal, hazával. Ezek nem ilyen egyszerű folyamatok – részletezte.
Mint mondta, a témával kapcsolatban megjelenik a szolidaritás kérdése is, amely a frontországok tehermentesítéséről szólt. Azonban már kezdenek ráeszmélni arra, hogy nem feltétlenül az emberek áttelepítése az egyedüli megoldás, hanem a válságövezetek támogatása és a segítség exportálása.
A miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a Nyugat szellemi értelemben ideköltözött hozzánk, az igazgató úgy látja, hogy a kormány kereszténydemokrata értékek mentén próbál bizonyos jelenségekre választ adni, s ezáltal egy markáns szellemi centrum alakult ki Budapest körül.
Elmondta: ez túlnyúlik a régión, sőt még Európán is, ha a tavaszi CPAC-rendezvényre gondolunk. Azzal kapcsolatban, hogy minden elveszett volna Nyugaton, az oktató optimista, azonban kétségtelen tényként véli, hogy erőteljes szellemi küzdelem zajlik Európa lelkéért.
Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a bevándorlás kérdésében is mindig az Orbán-kormány ellen foglal állást.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
