A 78 éves New York-i művészettörténész, Bernandine Heller-Greenman hozzászokott a kullancscsípésekhez – életében négyszer volt Lyme-kóros. Körülbelül öt évvel ezelőtt szörnyű, viszkető csalánkiütéseket tapasztalt a hátán és a combján az éjszaka közepén. Orvosai arra a következtetésre jutottak, hogy allergiás reakció volt, de nem tudták meghatározni a kiváltó okot.
Soha nem volt nagy húsevő, de 2020 januárjában a művészettörténész hamburgert evett, majd másnap este egy nagy, zsíros steaket. Hat órával a vacsora után hányingerre ébredt, majd szörnyű hányás, hasmenés és szédülés gyötörte. Háromszor elájult. Nem sokkal ezután alfa-gal-szindrómát (AGS) diagnosztizáltak nála, és azt mondták neki, kerülje a kullancsokat, és hagyjon fel a vörös hús és a tejtermékek fogyasztásával. A tanácsokat követte, azóta nem volt allergiás reakciója.
Nincs egyedül. Egy új tanulmány szerint az Egyesült Államokban 2010 óta több mint százezren lettek allergiásak a vörös húsra a kullancscsípéssel kiváltott furcsa szindróma miatt. Egy másik jelentés becslése szerint ennél jóval több, 450 ezer amerikainál alakult ki az allergia. – Ezzel ez lehet a tizedik leggyakoribb ételallergia az Egyesült Államokban – mondta az AP-nek Scott Commins, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója, a két tanulmány társszerzője.
Az alfa-gal szindróma hatására a beteg érzékeny lesz a vörös húsra és általában az emlősök felhasználásával készült termékekre, az ilyesmi fogyasztására a szervezete pedig egy sor tünetet produkálhat. A szindrómában szenvedőknél csalánkiütés, hányinger, hányás, hasmenés, súlyos gyomorfájdalom, légzési nehézség, szédülés, valamint az ajkak, a torok, a nyelv vagy a szemhéjak duzzanata tapasztalható. Más ételallergiákkal ellentétben, amelyek röviddel az étkezés után mutatkoznak, ezek a reakciók órákkal később jelentkeznek.
A reakciót egy cukor, az alfa-gal (egészen pontosan az galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz nevű) cukormolekula váltja ki. Ez a vegyület az ember és néhány más főemlős kivételével minden emlős szervezetében megtalálható. Ha ez a cukormolekula egy alfa-galt hordozó kullancs nyálán keresztül jut be az emberi szervezetbe, akkor benne hónapokig, sőt akár évekig vagy az érintett élete végéig megmaradó antitestek képződnek.
Hétköznapi esetben, amikor az ember például marhák és sertések húsát fogyasztja, a szervezete nem reagál az alfa-galra. Amikor azonban egy kullancscsípés viszi be a molekulát, az immunrendszer betolakodóként ismeri fel, és antitesteket, úgynevezett immunglobulin E (IgE) antitesteket termel ellene. A kutatók először 2011-ben számoltak be arról, hogy kullancscsípés is kiválthatja a szindrómát. A magányos csillag kullancsot kiáltották ki bűnösnek, amely neve ellenére a legelterjedtebb az Egyesült Államok keleti és déli részén. (Az alfa-gal allergia kialakulásához egyetlen kullancscsípés is elegendő.)
Az egyik tanulmány szerzői 2017–2022-es vizsgálati eredmények között kerestek érintetteket. A pozitív tesztet produkáló emberek száma a 2017-es körülbelül 13 ezerről 2022-re 19 ezerre emelkedett. A szakértők szerint az emelkedésnek számos oka lehet. Például a magányos csillag kullancsok szaporodása miatt több ember kerül kapcsolatba a vérszívókkal. Emellett több orvos ismeri fel az allergiát, és rendel el célzott vizsgálatot.
Sok orvos azonban nem találkozott a jelenséggel. Egy 2022-es felmérésben 1500 amerikai alapellátásban dolgozó orvos és egészségügyi szakember vett részt: csaknem a felük soha nem hallott az alfa-gal-szindrómáról, és csak öt százalékuk mondta azt, hogy képes diagnosztizálni. A kutatók ezen információk alapján becsülték az allergiában szenvedők számát 450 ezerre.
Az allergia néhány embernél elmúlhat – Scott Commins azt tapasztalta, hogy ez a pácienseinek körülbelül 15-20 százalékánál fordul elő. Az AGS-re jelenleg nincs kezelés vagy ellenszer. Az anafilaxia elsődleges kezelése adrenalinnal történik, néhány más allergiás reakció pedig gyógyszerekkel kezelhető.
