Ha kinézünk a balatoni Gyulakeszin lévő műhely ablakán, szemben velünk a Szent György-hegy, az udvarról látszik a Csobánc, néhány kilométerre fekszik Káptalantóti, Badacsony, harapni lehet a friss levegőt, kirándulásra csábít a környék és persze alkotásra inspirál – olvasható a LikeBalaton.hu cikkében.
Balatoni mintás bögrében a kávénak is jobb íze van
Cornejo Krisztina különleges Balaton alakú és mintájú eszközöket készít a Csobánc lábánál fekvő műhelyében.

– Kövesd az álmaid, csináld azt amit szeretsz és egy napot sem kell dolgoznod többé – vallja Krisztina, aki megosztja velünk a nem mindennapi hazatérésének történetét.

Fotó: Mihály Szilvia/LikeBalaton.hu
– Gyulakeszin születtem, húsz évesen Angliába költöztem, de éltem Spanyolországban és Ausztráliában is. A férjem argentin, így vele Észak-Argentínába költöztünk, és bár mindketten nagyon szerettük a Balatont, ott képzeltük el az életünket. Korábban online cégeknél és még egy szélmalomfarmon is dolgoztam, Argentínában hobbiként kezdtem el a porcelánkészítéssel foglalkozni. Először heti egy alkalommal jártam a tanfolyamra, majd kettő, három nap lett ebből, később nekem is lett saját műhelyem és tanítványaim, közben festeni is tanultam, az árnyékolásos technikának ma is sok hasznát veszem.

Fotó: Mihály Szilvia/LikeBalaton.hu
Amikor először láttam, hogy ott nem koronggal dolgoznak, hanem mindent kézzel készítenek, ledöbbentem, talán csalódott is voltam picit, de az első csészém elkészítésekor erőre kaptam. Az alkotás és a tanítás magával ragadott, de az oktatás mellett egyre kevesebb idő maradt a saját munkámra. A házunkba én készítettem a csempéket, mosdótálakat, bútorgombokat. A konyhába egyesével készült a 156 csempe, szinte mindegyik más motívummal, magyar paprikát, sárgarépát, paradicsomot is rajzoltam rájuk, berendezkedtünk, megvolt mindenünk a tökéletes élethez.
– Hogyan lettek Észak-Argentína hegyeiből mégis balatoni tanúhegyek a házatok közelében?
– Talán egy csoda is kellett ahhoz, hogy újra ezek között a hegyek között éljek. Volt egy súlyos autóbalesetünk néhány éve karácsonykor Argentínában, a gyerekek is velünk voltak, mindenki azt mondta, kész csoda, hogy a totálkáros autóból mi sértetlenül kiszálltunk. Ami ennél is furcsább, hogy a kislányom előző nap azt mondta, hogy mi karambolozni fogunk. De a furcsaságnak itt nincs vége, mert az ütközés helye nem messze volt a csodatevő kápolnától, amit a helyiek a schönstatti “Háromszor Csodálatos Anya” tiszteletére építettek. Ráadásul a mi autónk aznap nem indult el, egy kölcsönautóval szenvedtük el a balesetet. Másnap, hogy a saját kocsink elektronikáját megjavíttassuk, a férjem elment egy autószerelőhöz, és a műhely is erről a csodatevő szűzről volt elnevezve. Akkor mondta az öreg mester, hogy kövessük az utat, amit a szűzanya kijelölt nekünk. A férjem testvére a baleset után kérdezte meg, hogy ha innét elköltöznénk, hol élnénk, de addig eszünkbe sem jutott költözni, akkor lett kész a házunk, amit saját magunk készítettünk, de mégis elkezdtünk gondolkodni ezen. Spanyolország és Magyarország között vacilláltunk.

Fotó: KRISZ KERAMIKA
– Mi alapján győzött a Balaton?
– Mallorcán már ki is néztem egy kisvárost a hegyoldalban, elképzeltem, hogy ott van a kávézóm, ahol a saját csészéimben kínálom a kávét. Antik vonat megy fel La Palmasról, a városka szűk utcái, a régi kőházak a meredek hegyen igazi álomotthont rejtettek. De a két hetes körülnézés után a reptéren kiraboltak bennünket, minden bőröndünk, papírunk, még a Chilében parkoló autónk kulcsa is elveszett. Ez volt a végső jel, hogy Magyarországra jöjjünk, itt pedig nem volt kérdés, hogy a szülőföldemre, Gyulakeszi közelébe költözünk. A Tóti hegyen lett az otthonunk, varázslatos hely, a nyugalom szigete.
Balaton a tányérokon, bögréken és mosdókon

Fotó: Mihály Szilvia/LikeBalaton.hu
– Hogy kerül a Balaton a csészékre, tálakra?
– Az, hogy a Balaton motívum megjelenik a termékeimen, magától értetődő volt. Itt vagyunk a Balaton parton, ha az emberek itt nyaralnak, kirándulnak, akkor olyan emléktárgyat vigyenek haza, ami a tóra emlékezteti őket. Arra is törekszem, hogy ezek ne újabb porfogók legyenek, hanem mindennapi használati tárgyak.
A teljes interjú ide kattintva érhető el.














