Egyik napról a másikra lesznek nincstelenek az emberek Miskolctól mindössze pár órányira

Magyarország keleti határától pár órányi autóútra milliók váltak földönfutóvá a saját hazájukban. Négyévnyi pusztítás után Ukrajna nemcsak romokban hever, hanem a társadalmi összeomlás szélére sodródott. Egy asszony történetén keresztül jobban megérthetjük, hogy min kellett keresztülmenniük az ukrán civileknek.

Milliók életét tette tönkre az ukrajnai háború Forrás: AFP

Pár órányi autóútra Miskolctól milliók váltak nincstelenné. A háború már több mint négy éve tart, és a béketárgyalások megrekedtek. A hírek már nem csak a frontvonalak helyzetéről, hanem az ukrán társadalom széteséséről is szólnak. Sokan kényszerültek arra, hogy egyik napról a másikra hagyják el az otthonaikat, és csak egy hátizsákkal a vállukon fogták menekülőre – számolt be róla a Boon.

A háború négy éve alatt milliók váltak nincstelenné Ukrajnában. Fotó: AFP

A Reuters riporterének egy donbászi születésű asszony, a 65 éves Halina Popriadu­kina elmesélte, hogy min kellett keresztülmennie a 2022 februárjában kitört háború négy évében. Éppen tehenet fejt egy barátnőjével, amikor rakéták kezdtek el becsapódni az otthona közelében, és megindult az orosz invázió. Fia meggyőzte, hogy meneküljenek el, így hátrahagyta az otthonát és az állatokat, amelyek a megélhetését biztosították:

Semmit nem hoztam el. Minden odaveszett!

Könnyek között mesélte, hogy a háború kezdete óta már háromszor kellett menekülnie, és belefáradt. Abban reménykedik, hogy az ukrán hadsereg most már valahogyan meg tudja állítani az orosz előrenyomulást. Az asszony most Ukrajna középső részén él, több száz kilométerre donyecki szülővárosától, Vremivkától, amely jelenleg is orosz irányítás alatt áll. Az ukrán hatóságok egy elhagyatott, romos házat utaltak ki számára a Dzenzelivka nevű faluban. Mint Ukrajna számtalan más településén, itt is található egy úgynevezett „hősök sétánya”, ahol az elesett katonák portréi sorakoznak. A lakosok minden reggel megállnak itt, hogy egy perc néma csenddel tisztelegjenek előttük. 

Az asszony folyamatosan gyötrődik a két eltűnt fia miatt: egyikük egy mariupoli kórházban lábadozott, amikor az orosz erők elfoglalták a várost – azóta nem hallott felőle. A másik fia pedig a testvére nyomdokába lépve katonának állt, majd 2023-ban eltűnt. 

Popriadu­khina elmondta, hogy egyszer felajánlották neki az utazás lehetőségét Lengyelországba, de azt mondta, nem hagyja el a hazáját. A nappalijában ülve a riporternek felidézett egy gyötrelmes pillanatot, amikor Vremivkában egy fiatal férfit talált a háza előtt, akit repeszek öltek meg. Édesanyaként ez rendkívül mélyen megérintette, elmondta:

Őszintén, ha tehetném, a saját kezemmel tépném szét azt a Putyint. Annyi embernek okozott szenvedést.

Popriadu­kina története csak egy a sok millióból. Mintegy 3,7 millió ukrán civil hagyta hátra otthonát, és maradt az ország határain belül, miközben már több mint ötmillióan menekültek külföldre – írja az NRC. 

Oroszország évek óta nyomul előre, és Ukrajna területének mintegy húsz százalékát már elfoglalta. A háborús pusztítás mértéke számszerűsíthető: Ukrajna lakásállományának mintegy 14 százaléka megsérült vagy megsemmisült, ami több mint hárommillió családot érint. A háború nemcsak az emberek otthonait, hanem az alapvető infrastruktúrákban – a közlekedési hálózat, a fűtési és áramellátási rendszerek, valamint a vízhálózat – is jelentős károkat okozott. Az Európai Bizottság becslései szerint az ország teljes újjáépítés költsége több mint 588 milliárd dollárra becsülhető. 

A háború végeztével legalább egy évtizedre lesz szükség ahhoz, hogy az ország infrastruktúrája, gazdasága és lakhatási rendszere ismét működőképes legyen.

 

Ne hagyjuk, hogy Magyarország belekeveredjen a háborúba!

Az április 12-én esedékes országgyűlési választás tétje hatalmas, hiszen csak egy nemzeti szuverén kormány garantálhatja, hogy Magyarország nem sodródik bele az orosz–ukrán háborúba. Szijjártó Péter külügyminiszter egy interjúban hangsúlyozta: 

Ha a Tisza Párt alakítana kormányt Magyarországon, akkor belerángatnának minket a háborúba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldenék és támogatnák Ukrajna európai uniós csatlakozását, ami hosszú távon kockáztatná Magyarország biztonságát.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke 2024-ben  Kijevbe látogatott, ahol számos fotó készült róla az ukrán hősök emlékfalánál. Az út részletei nem váltak ismertté; annyi tudható, hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolattal találkozott, és jó eséllyel Volodimir Zelenszkij környezetével is egyeztetéseket folytatott.

Magyar és Zelenszkij Münchenben

Bár igyekeztek kerülni annak látszatát, hogy Magyar és Zelenszkij találkoztak volna a 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián, egyikük sem cáfolta ezt az értesülést. A Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán több bejegyzést is megosztott Münchenből, köztük akkor is, amikor az ukrán elnök az Ukrajna-házba látogatott.

Borítókép: Milliók életét tette tönkre az ukrajnai háború (Fotó: AFP)