– A szerzetesi zarándoklat, illetve az Irgalmasság vasárnapján bemutatott közös liturgia másodszor marad el a koronavírus-járvány miatt. Bízom benne, hogy jövőre már zavartalanul megtarthatjuk őket. Reményeink szerint pünkösdkor tényleg elkezdődik a szentkúti búcsúszezon – mondta el portálunknak Orosz Lóránt.
A nemzeti kegyhely igazgatója hozzátette: a gyalogos zarándoklat már önmagában is egy lelki élmény, a Jóisten áldása van rajta.
– Hozzánk egészen messziről is eljönnek, akár 40-50 kilométert is gyalogolnak az emberek. A fizikum és a szellem igénybevétele pedig már önmagában is gyümölcsöt terem. A résztvevők általában induláskor felajánlást tesznek és szeretnének bocsánatot nyerni az út végére. Gondoljunk csak az El Caminóra, mennyien járnak oda lelki elmélyülésért – emelte ki Orosz Lóránt.
Azon kérdésre, hogy mi a különbség a búcsú és a zarándoklat között, a ferences szerzetes azt felelte, az utóbbi egy bővebb kategória. Nem biztos, hogy minden zarándok búcsút szerez a végén.
– Egy katolikus hívő számára a zarándoklat búcsúszerzést is jelent, aki kevésbé gyakorolja a vallását, annak pedig nem feltétlenül. A búcsúszerzés a bűnök következményeiről és azok eltörléséről szól. Isten országa ugyanis nem következmények nélküli ország. A jó cselekedeteknek termése van. Amikor az ember valamilyen erőfeszítést tesz – az lehet zarándoklat vagy más kegyes cselekedet –, akkor az ő bűneinek a következményeit a Jóisten kiegyenlíti az egyház lelki kincstárából. Azonban a bűnöknek is következménye van. Például, ha valaki abortuszon esik át, vagy nem tudja elengedni a halottját, nem bírja megtalálni a lelki békéjét, a veszteség elengedésében is segít, ha fölajánlunk érte egy teljes búcsút – mutatott rá a kegyhelyigazgató.
Kifejtette továbbá: a zarándokok, amikor Szentkútra mennek, leginkább a bajaikat szokták oda elvinni.
– Jobb, ha idehozzák, mint ha máshová vinnék. Az egyik legjellemzőbb adomány a virág a Szűzanyának, a másik pedig a gyertya. Meggyújtják, megállnak egy-két percre vagy hosszabb időre, és imádkoznak. Természetesen pénzbeli támogatást is kap a kegyhely a zarándokoktól.
Jól megfigyelhető, hogy az ide látogatók száma körülbelül a felére esett vissza a járvány ideje alatt, az adományoké, amit a perselybe dobnak be, viszont kevésbé csökkent. Az ókeresztény korban a kenyeret és a bort hozták a hívők, ebből lett később a pénzadomány, amely a szentmisén az önátadást fejezi ki.
Orosz Lóránt, a nemzeti kegyhely igazgatója közös könyörgésre hív
Fotó: nool.hu
Azonban nemcsak adnak, hanem kapnak is a kegyhelyre érkezők. Reményeink szerint elsősorban lelki békét, megbocsátást, kiengesztelődést és lendületet a hétköznapokhoz.
A kegytárgyboltból általában mindig visznek valamilyen emléket magukkal, képet Szentkútról, kulcstartót, feszületet, házi áldást. Olyasvalamit keresnek, ami a szentséget viszi be az életükbe, amely emlékezteti őket vagy megtartja bennük azt a kapcsolatot a Jóistennel, amit a kegyhelyen megtapasztaltak. A szentkúti vízből pedig szinte mindenki enged minimum egy palackkal. A lényeg, legyen otthon valami szent. A környékről is sokan járnak ide vízért. Nem biztos, hogy katolikusok, de a vizet innen hordják, az tény – hangsúlyozta Orosz Lóránt.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
