A közelgő húsvét a remény, a megújulás szimbóluma. Reménykedhetünk, hogy a főváros vezetőinek a fejében talán eljön a fény és oszlik a sötét káosz. Mert arrafelé most nagy a zűrzavar. Erről árulkodik, hogy március 15-én Budapest főbb útvonalairól hiányoztak az ünnepen elmaradhatatlan nemzeti színű lobogók, viszont a városházára tavaly augusztusban fontosnak tartották kitűzni a szivárványos zászlót.
Szerencsére a városházát eluraló ideológiai kupleráj azért a természet rendjét még nem borítja fel. Itt a kikelet, a rügyfakadás. A tavaszi napfényben Budapest továbbra is szemet gyönyörködtető, a Lánchíd, ha roskadozva is, de dacol az idővel. Igaz, a hidat állagmegóvás miatt a gyalogosok elől lezárták. De a Duna két partján lehet nagyokat menni. Az agyakat kiszellőztető kiadós séta pedig alighanem a városvezetőknek is javára válna. Már Nietzsche is megmondta, „az ötletek gyalog járnak,” vagyis az igazán mélyenszántó gondolatok gyakran éppen egy kiadós séta közben fogannak meg.
Karigeri például nagyokat lépkedés közben azon tépelődhetne, nem tolta-e túl a biciklijét, amikor kutyába se vette legnagyobb nemzeti ünnepünket. Ezzel ugyanis saját táborát is megfosztotta a nemzeti összetartozás felemelő érzésétől. A főváros első számú irányítójaként legalább kis időre takarékra állíthatta volna a gyűlölet lángját.
Márpedig éppen a járvány okozta általános elbizonytalanodás közepette, akár a legapróbb pozitív jelzés is felértékelődik, a megszeppent embereknek egyfajta kapaszkodót nyújthat. Például szívet melengető a szélben lengedező piros-fehér-zöld zászló puszta látványa is. A zászló, amely az identitás, a valahová tartozás, az összetartozás fontos szimbóluma. Régen a csatákban növelte a harci kedvet és békeidőben is erőt lehetett meríteni belőle.
Persze előfordul, hogy a zászló bajt okoz. Ilyen eset volt 1941-ben, amikor Moszkva Rákosi Mátyásért cserébe visszaadott néhány, az 1849-es szabadságharcban az orosz hadsereg által zsákmányolt magyar zászlót. Jobban jártunk volna, ha a csereakció elmarad és Rákosit rövid pórázon tartják. Így azonban Sztálin legjobb magyar tanítványaként visszatért és tönkre vágva az országot, bevezette az állami terrorizmust. Emberek millióit nyomorította meg, tette földönfutóvá.