Gyomorforgató, de nem meglepő a Gyurcsány-csicska Jobbik zaklatási botránya. Így vált teljessé a befejezett múlt. A gátlásokat, elveket, erkölcsöt, becsületet nyomokban sem tartalmazó zsákmányszerző aljanépnél törvényszerű, ami jobbikos körökből származó, a sajtóban megjelent információk szerint történt. Hogy ki volt a hidegvérű ragadozó, és pontosan mi és hogyan történt, azt majd a nyomozás kideríti. Hogy a mamuszfetisiszta Jakab Péter, ez a szánalmas, ócska operett-Szamuely valóban öntudatlanra itta-e magát az ököritófülpösi disznóvágáson, azt majd szépen megbeszélik egymás között ordítozó anyázások kíséretében.
A lényeg az, hogy egyáltalán megtörténhetett, hogy sunyi alapossággal összehoznak egy vezetőségi disznóvágást, ahová az egyik vezetőt, Szilágyi Györgyöt gondosan nem hívják meg, annál inkább lelkes pártaktivista élettársát, akit aztán egy szobába csalnak, oda bezárják, majd egy másik vezető megpróbálja megerőszakolni – ezt ma már Jakabék sem tagadják –, és állítólag csak azért nem teljesedik be a beteg vágy, mert egy harmadik vezető az utolsó pillanatban kiszabadítja a lányt.
Ezután pedig mindenki hallgatott, mint az otthagyott ürülék a fűben. Hallgatott természetesen a feltételezett elkövető, hallgatott a mamuszofil nyomorult, de hallgatott a megtámadott áldozat, hallgatott a minden tekintetben megalázott Szilágyi, és hallgatott az állítólagos megmentő.
Hallgattak mind, nehogy idő előtt kitudódjon a gyalázat, mert a Gyurcsány-moslék ügye, a fincsi megélhetési mandátum mindegyiknek fontosabb, mint embernek lenni. Hallgatott az is, aki most robbantotta a bombát – ő gondosan elrakta a farzsebébe az információt, hogy az operett-Szamuely politikai lemészárlásának szándékával időzítetten álljon elő vele.
Hallgattak mind, és közben vigyorogtak, hunyorogtak, smúzoltak, integettek a világnak, kampányoltak és hőbörögtek, és még az április 3-i népítélet után is olyan feneketlenül mély, süket csönd volt, mint egy elhagyott kerti budiban, amit lassan benő a dudva és csak a bűz marad.
Hogy Ököritófülpösön történt, ami történt, azon nem csodálkozunk. Az emberlét erkölcsi és szellemi koordináta-rendszerén és a civilizáció keretein kívül fellelhető prolik világában ez egészen természetes. De hogy utána hamisítatlan bolsevik pártfegyelemmel a Jobbik vezetői a hatalom- és zsákmányvágyban cinkosként egyként gyömöszölik a bűnt a szőnyeg sőt, a padlózat alá, az normális ember számára felfoghatatlan és gyomorforgató. Ez minden értelemben az alvilág legmélye.
Borítókép: Jakab Péter a Jobbik elnöke (Fotó: Havran Zoltán)
...
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
