„Állati” légihíd Sydneyig

A nyári olimpiai játékok négylábú résztvevői minden idők legsúlyosabb megpróbáltatásait kénytelenek elviselni, hogy azután a lovassport három kategóriájában (díjlovaglás, díjugratás, military) megküzdhessenek az érmekért.Az első gép – 45 lóval és 31 kísérővel – már megérkezett Ausztráliába, a többiek – összesen 250, milliós értékeket képviselő paripa – ma vágnak neki a közel harmincórás útnak. A számukra speciálisan átépített Boeing–747 nem képes annyi üzemanyagot felvenni, hogy leszállás nélkül teljesítse a hatalmas távolságot, így Dubaiban és Szingapúrban is meg kell szakítania az utat. A pilóták óvatosan, alacsony – maximálisan 18 fokos – szögben emelik a magasba a gépeket, hogy a konténerekben elhelyezett lovak baleset nélkül ússzák meg a rajtot. A német légiforgalmi társaság, a Lufthansa az ötkarikás versenyeken részt vevő lovak több mint 90 százalékát szállítja Sydneybe. Ez a magas arány abból adódik, hogy sok japán és új-zélandi versenyző is Európában készült fel az olimpiai játékokra, azaz tizenhét nemzet itt tett eleget a szigorú ausztrál előírásoknak, amelyek többhetes vesztegzárat írnak elő a lovak számára, nehogy azok valamilyen járványt okozzanak Ausztráliában.1956-ban a lovas társadalom nem volt hajlandó magára vállalni az ezzel járó komplikációkat: a négylábúak akkor Stockholmban mérték össze erejüket, a németek számára felejthetetlen emlékkel: az előzőleg fájdalmas húzódást szenvedett Hans-Günter Winklert legendás kancája, Halla a lovasa segítsége nélkül vitte végig az akadályokon és segítette aranyéremhez.A komoly olimpiai hagyományokra visszatekintő német szövetség ezúttal három különböző helyen rendezte be a válogatott keret lovainak vesztegzárát: a díjugratók a vesztfáliai Warendorfban, a díjlovasok a Taunus-hegyvidékhez tartozó Kronbergben, a military specialistái a Nürnberg melletti Kreuthban ütötték fel szigorúan ellenőrzött főhadiszállásukat. Minden pillanatban számítaniuk kellett arra, hogy megjelenik az Australian Quarantine and Inspection Service (AQIS) ellenőre. A lovakat innen a majna-frankfurti repülőtér szintén hermetikusan elzárt „várócsarnokába” vitték, mielőtt elfoglalták helyüket a gépek konténereiben. A költségek minden ló esetében 76 ezer márkára rúgnak, az ausztrál szervezőbizottság azonban csak a három ló befogadására alkalmas box szállítását fizeti ki (60 ezer márka). A német szövetség azonban luxuselhelyezést biztosít lovainak: mindössze két állatot helyez el egy konténerben, így kénytelen magára vállalni a 15 ezer márkányi költségtöbbletet. A lovakat egyenként 500 ezer márkára biztosították, az olimpiai részvétel költsége mindent összevetve kétmillió márka. Az ausztrál szervezőbizottság 15 millió márka körüli összeget kénytelen rendelkezésre bocsátani a lovak szállítására.A kísérők közül mindenekelőtt az orvosok vállára nehezedik felelősség, feladatukat csak pontos logisztikai előkészítés után képesek ellátni. „Összesen több mint nyolc hetet leszünk úton. Minden fejleményre fel kell készülnünk” – hangoztatta Björn Nolting, a német válogatott állatorvosa, akinek a „patikájában” a 200 kiló vitamin mellett operációs műszerek, lázmérők, idegnyugtatók éppúgy megtalálhatók, mint egy röntgenkészülék. A szállítás megszervezéséért felelős vállalkozás képviselője, az ír Martin Atock kijelentette: „Nem a lovak okozzák a problémát, hiszen közöttük számtalan olyan állatot találunk, amely többet repült eddigi pályafutása során, mint a lovasai. A higiénia-előírások betartása sokkal nehezebb feladat. Az AQIS szabályai kilenc sűrűn teleírt oldalt tesznek ki.”Minden lónak három nyelven kiállított úti okmánnyal kell rendelkeznie, és olyan bizonyítvánnyal, amelyből kitűnik, hogy az utolsó hónap során nem tartózkodott járvány sújtotta területen. Amíg a lovak eljutnak a rájuk kiszabott vesztegzár utolsó állomásáig, a Horsley Parkba, már izgalmasabb heteken estek át, mint lovasaik. Idő előtti fáradtságtól azonban nem kell az olimpiai résztvevőknek tartaniuk: „A lovak az emberekhez hasonlítanak, a hosszú repülőút fáradalmait néhány nap alatt kiheverik és az időjárási viszonyok hatásainak sincsenek kitéve, hiszen szeptemberben Sydneyben olyan körülmények uralkodnak, mint Európában” – nyilatkozta Björn Nolting, mielőtt a rábízott lovakkal felszállt a repülőre, hogy nekivágjon az olimpiai kalandnak.