Dudva

Hetek óta csomagol, rámol a család, búcsúzik az öreg háztól. Közel hetven év felgyülemlett kacatjait válogatjuk – ez a konténerbe megy, amaz még jó lesz valamire. Előkerülnek kedves emlékek is, dédszülők, nagyszülők ránk hagyott tárgyai, titokzatos fényképek, levelek, iratok. A kamra, a sufni, a mosókonyha ontja magából a sok régiséget, ócskaságot.Szerencsére a padláson nem gyűltek a lomok, mert a gyenge födém és a bizonytalan állapotú létra senkit nem ösztönzött a használatára. Egy öreg láda mégis lekerült a padlásról, kíváncsian böngésztük a tartalmát. A nagypapa iskolai füzetei, tankönyvei, régi újságok porosodtak benne. Az egérrágta, molyette papírok között találtunk egy épségben maradt, elsárgult füzetet. Mi lehet az, ami még az egereknek sem kell? „A labdarúgás szabálya és magyarázata, 1941”. Kiadta a Magyar Labdarúgók Szövetségének Játékvezető Testülete. Garab József könyvnyomdája, Cegléd. Vajon hogy került ez a kiadvány a padlásra? Nálunk a dédpapák, nagypapák nem voltak igazán focirajongók. A családi krónika említést tesz ugyan egy neves játékvezetőről, de az olyan távoli rokon, hogy biztos nem keveredett a mi tájékunkra. Ez már a ház titka marad. Leporoltam a régi idők fociját, és hazavittem.Mielőtt nekiláttam volna a szabályzat paragrafusai böngészésének, a belső borítóra nyomtatott szövegen akadt meg a szemem. „A jó játékvezetőt alig venni észre a pályán. Bátran és határozottan ítélj – tekintélyed ez növeli – kezdődött a játékvezetőknek és partjelzőknek szóló jó tanácsok sora. – Egy játékost »kérem...«, többet »Uraim...« szóval szólíts. A játékos csak vigyázzállásban beszélhet Veled, de Te is vele.” Elképzeltem a tévéközvetítést, amint játékos és játékvezető vigyázzállásban, egymást urazva diskurálnak egymással, tán még meg is hajolnak az ítélet után. „A szitkozódó, ellenfelét vagy saját játékostársát trágár szavakkal szidalmazó játékost figyelmeztetés nélkül állítsd ki!” De akkor ki marad a pályán? Ha a nézőket és az edzőket is kiállítjuk, üres lesz a stadion. „Ne értékeld le a mérkőzést! Legtöbbször a kis mérkőzésen égnek le a nagy játékvezetők.”Nos, ami a jelenlegi magyar focimeccsek értékelését illeti, jobb ezt nem firtatni. Leégni viszont ma sokkal könnyebb egy játékvezetőnek, a tévedés pillanatok alatt kiderül, a visszajátszás elárulja a baklövést, mérkőzés után a felvételt hosszasan elemezhetik a szakértők. A nézőket sem kell biztatni, kritizálják szegény bírót anélkül is éppen eleget. Végül idézem a legtetszetősebb parancsolatot: „A durva játékos a labdarúgás dudvája – irtsd ki.”Úgy látszik, ez a pont még ma is érvényes. Nemrég Mike Riley játékvezető durvaság miatt kiállította Roy Keane-t, az angol Manchester United ír labdarúgóját a mérkőzés 62. percében. A játékost az eltiltás mellett még százezer fontos büntetéssel is sújtották. A bíró is megkapta a magáét a sajtóban Sir Alex Ferguson vezetőedzőtől, mondván, a kiállítással tönkretette a mérkőzést. Nem könnyű a játékvezető élete. Sajnos ezt a mérkőzést nem volt szerencsém látni, de gyanítom, az esetet nem vigyázzállásban beszélték meg egymással a felek. Mindenesetre néha nem árt leporolni egy már idejétmúltnak látszó kiadványt. Már megyek is, előkeresem a római jogot.