EU kontra Contra

Attól, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, a magyar futballistákra még nem vonatkozik azonnal a munkaerő szabad áramlását biztosító törvény – vélekedik Dienes-Oehm Egon, a MLSZ nemzetközi bizottságának elnöke, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetőhelyettese.Cosmin Contra, a spanyol első osztályú bajnokságban szereplő Alavés román légiósa a vitoriai bíróság elsőfokú döntése alapján már nem számít külföldinek, s egyúttal megkapta az Európai Unió tagállamaiból érkezett játékosokra vonatkozó státust, szerződése lejártakor tehát ingyen igazolható. A valószínűleg a Valenciához szerződő futballista azért fordult jogorvoslatért, mert úgy véli, Románia politikai helyzete – azaz törekvése az EU-tagság elnyerésére – indokolttá teszi, hogy ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést az EU-országokból érkezett labdarúgókhoz képest.A bíróság nemcsak foglalkozott a kérelemmel, hanem felülbírálta a Spanyol Labdarúgó-szövetség és profi liga korábbi, elutasító döntését. Contra egyébként az orosz Valerij Karpin (Celta Vigo) és a cseh Petr Kouba (La Coruna) után a harmadik nem EU-tagországból származó európai labdarúgó, aki a spanyol ligában ilyen státust kapott.A kérdés ennek ismeretében magától értetődő: folyamodhat-nak-e magyar futballisták – s egyáltalán a magyar sportolók – hasonló beadvánnyal az adott ország bíróságához? A helyzet elemzésére Dienes-Oehm Egont, a Külügyminisztérium szakértőjét, a Magyar Labdarúgó-szövetség nemzetközi bizottságának elnökét és Berzi Sándort, az MLSZ főtitkárát kértük fel.Berzi úgy véli, a jelenlegi állapot már nem mérvadó – annak ellenére sem, hogy a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), illetve a hivatásos játékosok képviselete között nincs egyetértés a munkavállalási feltételek ügyében.– Úgy vélem, nem érdemes Contra példájával vagy hasonló esetekkel foglalkozni, mert előbb-utóbb, de inkább előbb liberalizálódik a futballpiac, a gazdaság többi ágazatához hasonlóan. Azaz mindenki ott játszhat, ahol akar, pontosabban ahol szükség van a képességeire – jegyezte meg Berzi Sándor. – A jelenlegi kusza helyzet elsősorban annak eredményeként jött létre, hogy az Európai Unió elvi alapjait jelentő római szerződésében az illetékesek megfeledkeztek a sportról és a futballról. Másodsorban pedig azért, mert a FIFA és az UEFA szabályai nem tudták követni a klubfutball pénzügyi kettészakadását. A magyar szövetség úgy próbál lépést tartani a változásokkal, hogy öt légiós pályára lépését engedélyezi, míg az UEFA 1992-ben hozott rendelete szerint minimum három külföldi szerepeltetését kötelező megengedni.Visszatérve Contra példaértékű helyzetéhez: a román futballista egyes hírforrások szerint Románia társult tagságában reménykedett. Nos, ez a laikusnak kedvező motívum a szakember számára csak zavarossá teszi az ügyet.– Nem ismerhetem a határozatot, amely így számomra értelmezhetetlen. Ezért csupán annyit mondhatok: nem mindegy, hogy egy ország társulással vagy társult tagként kapcsolódik az Európai Unióhoz – magyarázta Dienes-Oehm Egon. – Az egyetemen a két fogalom különbségének magyarázata legalább egy előadás témája, de ezúttal legyen elég csak ennyi: attól, hogy a gyermekem legjobb barátja nálunk eszik és alszik, még nem az én gyermekem. Tudomásom szerint Magyarország és Románia – miként a többi volt szocialista állam – és az unió között csak társulási jogviszony áll fenn, nem társult tagsági, azaz mi még csak a barátok vagyunk, nem pedig a gyermekek... Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy született ilyen bírósági ítélet, de erősen kétkedem, és már most van legalább hatszáz kérdésem...A Külügyminisztérium szakértője emlékeztet: a Bosman-szabály biztosítja a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül az EU állampolgárai, illetve az ott dolgozók számára. Míg a belgiumi légiósunk, Balog Tibor által kezdeményezett per ezt az ítéletet próbálja kiterjeszteni a többi európai állam – második lépésben a világ összes – futballistájára. És persze nem szabad megfeledkeznünk az EU kormánya, az Európai Bizottság követeléséről sem: eszerint a klubok nem kényszeríthetnék többé hosszú lejáratú, fel nem mondható szerződésbe a labdarúgókat.– A Balog-pert kivéve ezek az esetek nem vonatkoznak a társulással kapcsolódó országokra, így hazánkra sem – tette hozzá Dienes- Oehm Egon. – Ez a jogviszony ugyanis kétoldalú szerződést jelent. Egyébként az eddigi tárgyalások előrevetítik: a taggá válástól számított hét esztendőn belül nem lesz liberalizálva a munkaerő szabad áramlása, tehát a magyar futballisták minden bizonnyal szerződésük lejárta után sem lesznek szabadon igazolhatók, hacsak nem valamelyik EU-tagállam klubjában futballoznak.