Augusztusi majális az Üllői úton

A szerdai és a csütörtöki kupanap magyar szempontból sikeresnek nevezhető. Két győzelemmel (FTC és ZTE), valamint egy döntetlennel (UTE) zártak csapataink a BL-ben, illetőleg az UEFA-kupában. Úgy, hogy rúgtak hét gólt, s csak kettőt kaptak. Soha rosszabbat – mondhatnánk, ha azt a bizonyos két gólt nem egy csapat, az Újpest szenvedte volna el, s ért el így csupán szerény döntetlent (2-2) a Feröer-szigeteki ellenfelével szemben. A Fradi parádézott (4-0) a némi csalódást okozó ciprusi AEL Limaszol ellen, így a továbbjutása nem lehet kérdéses.

- LABDARÚGÁS -

Az Üllői úti mérkőzés két félideje előtt, alatt és után is jól szórakozhatott az a 10 657 fizető néző, aki úgy döntött, hogy a csütörtök estéjének egy részét a Fradi-pálya lelátóin tölti el. Előtte azért, mert végre élvezhette a visszatért nyarat, alatta azért, mert az AEL Limasszolban kellemes ellenfélre lelt az önmagához képest is jól játszó, sokmozgásos csatárjátékot nyújtó, a helyzeteit biztosan értékesítő Fradi. A meccs után pedig azért volt emlékezetes körülnézni a pályán és környékén, mert soha – de legalábbis nagyon ritkán – látható jelenetek zajlottak le. Nem azért, mert lelkesen ünnepelte a négygólos előnyt szerzett csapatát a közönség, s nem is azért, mert olléztak a legények. Sokkal inkább azért, mert a ciprusi és a magyar „béközepesek” nagy hirtelen olyan barátságba kerültek egymással, amilyenre elvétve van példa. A klubház előtt zászlókat, sálakat cseréltek a felek, minek előtte a néhányszáz limasszoli vastapssal gratulált a zöld-fehéreknek. Nem nagy dolog – mondhatnánk, ám hogy mégis az, arra talán elegendő lenne megemlíteni néhány Üllői úti meccs utáni háborús pillanatot. Most nem volt ilyen, béke volt, leszámítva azt a néhány „elrugaszkodottat”, aki most is az UTE-val foglalkozott – nem futballszakmai síkon… Fölöslegesen, mert megvolt a lilák baja enélkül is a Feröer-szigeteken.
A Limasszol elleni meccsről csak annyit, hogy soha jobb, kellemesebb, udvariasabb ellenfelet. Hagyta játszani a Fradit, amelyről azonban az ellenféltől függetlenül el kell mondani azt is, hogy az utóbbi időszak leglendületesebb, legfineszesebb játékával lepte meg a publikumot. A látottak alapján a továbbjutás, a főtáblára kerülés nem forog veszélyben két hét múlva a ciprusi fővárosban.
Természetesen Garami József is elégedett volt.
– Mindkét félidő kitűnően kezdődött a számunkra, s ez meghatározó volt. Annál ideálisabb kezdést el sem lehet képzelni, mint hogy a 12. percben már két góllal vezet egy csapat, hogy aztán a második játékrész elején gyors egymásutánban ismét kétszer találjon az ellenfél kapujába. Dicséret a csapatnak, köszönet a közönségnek. A találkozó előtt úgy éreztem, hogy a ciprusiak velünk azonos játékerőt képviselnek. Tévedtem, mi vagyunk a jobbak – vélte Garami.
n
Nem mondhatta el ugyanezt Molnár László, az Újpest szlovák edzője a KI Klaksvik elleni találkozó után. Sem az eredménnyel, sem az együttes játékával nem lehetett elégedett.
– Csak azt tudom értékelni, hogy rúgtunk két gólt. A csapatom játéka csalódást okozott, s végül nekünk kellett küzdeni a döntetlenért – mondta.
Az ellen a Klaksvik ellen, amelynek a találkozójára még háromszázan (!) sem voltak kíváncsiak a viharos, hideg időben. Molnár szerint azonban a külső körülmények nem befolyásolták a mérkőzés végkimenetelét.
– A hazaiaknak ugyanolyan körülmények között kellett játszaniuk, mint nekünk. Sem a rossz idő, sem a játékvezető tevékenysége nem érintett minket hátrányosan – nyilatkozta Molnár.
Az viszont igen, hogy az Újpest jó híre távolról sem nőtt a Feröer-szigeteki futballkaland után…