Mindig is futni akartam

Ismét versenyez a többszörös világcsúcstartó ultramaratoni futó, Sipos István, aki utoljára tavaly New Yorkban szeptember 11-én a 700 mérföldes viadalon állt rajthoz. Szemtanúja volt a kereskedelmi központ összeomlásának, ami úgy megrázta, hogy a küzdelmet feladta s amint lehetett, hazautazott Magyarországra. Itthon edzés közben térdsérülést szenvedett, ezért az elmúlt egy esztendőben nem vállalt nagy terhelést, csak napi tíz kilométert futott.

- Atlétika -

Ennek ellenére úgy érzi, jó formában van, így elindul a szeptember elsején rajtoló egyhetes Rákóczi Ferenc-emlékversenyen: öt ország futói 1500 kilométert megtéve Rákóczifalváról startolnak, majd Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban azokat a helyeket érintik, ahol a fejedelemnek emléket állítottak.
Sipos István érthetetlennek tartja, hogyan terjedhettek el róla olyan hírek, hogy szögre akasztotta a cipőjét és hátat fordított a sportnak. A híreszteléseket azzal magyarázza, hogy utoljára két évvel ezelőtt ért el olyan eredményt, amelyre a sportközvélemény felfigyelhetett. Tavalyelőtt sikerült véghezvinni a világ leghosszabb, pihenőnap nélküli futását, 264 nap alatt 20 204 kilométert tett meg, ami Guinness-rekord. Gyermekkori álma vált valóra, hogy annyit futott, mint még senki a világon s arra is büszke, hogy megnyerte a Trans-America (csaknem 5000 km) versenyt.
A 43 éves Sipos István őszintén bevallja, sokáig azt hitte, ha csak a sportnak, a kimagasló teljesítménynek szenteli az életet, akkor a produkciójából megél úgy, mint sokan Nyugat-Európában. Tévedett, de a tévedése nem keseríti el, mert a kitartásának köszönhetően annyit sikerült elérnie, hogy a versenyein s a viadalokra való közvetlen felkészülés idején támogassák. Ma már úgy látja, ez a legtöbb, amit Magyarországon el lehet érni egy olyan sportágban, amelynek nincs közönsége, és nem különösképpen jó reklámhordozó. Legalább ötvenöt éves koráig szeretne versenyezni, úgy fogalmaz, hogy „egész életemben futni fogok”. Ennek megfelelően él, a cél határozza meg az életmódját. Nincs könnyű dolga, mert üzletkötőként napi nyolc-tíz órát dolgozik, szerencsére főnöke egykori ultramaratonista futótársa, Simon László, akivel gyakran együtt edz.
Sipos István tehát ismét a régi, s nagy tervei vannak. Feltett szándéka, hogy két-három éven belül megnyeri a Trans-Australia viadalt, zavarja, hogy ez a trófea még hiányzik a gyűjteményéből.