A kilátástalanság nem motivál, fáraszt

Három forduló után krízishangulat uralkodik annál a klubnál, amely a Bundesligában elsősorban összetételének tarkaságával tűnik ki: az Energie Cottbus multikulturális kerete különlegesség a német profi futballban. Az idegenlégiósok együttese – több magyar játékos közreműködésével – öt gólt kapott Bochumban, majd négyet otthon a Rostocktól, és egyetlen ponttal a tizenhetedik helyen áll. A Barátság stadion lelátójáról azonnal jött a követelés: „Le az edzővel!”

-LABDARÚGÁS-
Eduard Geyer, az egykori NDK válogatottjának volt szakvezetője 1994 óta dolgozik Cottbusban, és most a szurkolók masszív vádjával kénytelen szembenézni: „Maga még ma is a harmincas évek futballját oktatja!” Ugyanakkor a menedzser, Klaus Stabach szerint „Senki sem illik hozzánk jobban, mint »Ede«! Kire bízhatnánk másra a feladatot? Egy nyugati »Wessi« a legmélyebb Keleten? Ez a megoldás nem működne!”
Az ötvenhét éves edző tehát marad, legalább is egyelőre. Helyette mások voltak kénytelenek távozni: a brazil Brasilia, a marokkói Hamid Termina és a magyar Sebők Vilmos. „Olyan játékosokra, akik csak állnak a pályán, nincs szükség!” – hangzott az ítélet. A regionális Lausitzer Rundschau című lap viszont arra a meggyőződésre jutott, hogy kommunikációs nehézségek alakultak ki az edző meg a játékosok között. „Tekintélyuralmi stílusa miatt Geyer már nem találja meg a megfelelő hangot az öltözőben!” – állapította meg az újság. Geyer másban látja a fenyegető veszélyt: ,,Az Energie már a harmadik idényben folyamatosan a kiesés ellen küzd, a kilátástalanság pedig nem motivál. Csak abban bízni, hogy szurkolóink biztatása meg a szerencse ismét benn tart bennünket az első osztályban, nem perspektíva!”
A kiutat a kerettagok állandó cserélgetésében kereste Geyer. Az első szezon előtt tizenkét új játékost igazolt a Cottbus, a másodikat tizenegy új fiúval kezdte el, a mostanit nyolccal. És új elképzeléssel: meg kell válni az eddigi deffenzív taktikától. A merész kísérlet sikertelenségbe fulladt, Geyer kénytelen volt megállapítani: „Nincsenek olyan játékosaim, akikkel támadó szellemű, offenzív futballt lehetne játszani!” E meggyőződés a huszonkilenc főnyi keret tagjai közül mindenekelőtt Vasile Miriutát érinti érzékenyen, ráadásul a magyar válogatott középpályásáról a Kicker című szaklap így vélekedett: „A dirigens Miriuta – a pontrúgásoktól eltekintve – nem képes ötletekkel előállni!” Egyébként az Energie másik magyarja sem kap dicséretet: „A fiatal Löw nem ad többet, csak szorgalmat és fegyelmezettséget” – írja az újság, majd leszögezi: „A Cottbus válaszúthoz érkezett, rövid Bundesliga-történetének legsúlyosabb válságát éli át. A társaságból hiányzik az egykori összefogás, legtöbbjük csak a saját érdekeit tartja szem előtt, nem áldozza fel magát a csapatért, mindössze a fizetés a fontos mindenkinek!”
E véleményt osztja az edző is, másként aligha értelmezhető a kijelentése: „A játékosoknak megint úgy kell küzdeniük, mintha a létük forogna kockán!”
A bizonytalan védelem megerősítésére az Energie rövid úton leszerződtette az amerikai Gregg Berhaltert, a huszonkilenc esztendős hátvéd korábban az angol másodosztályú Chrystal Palace szolgálatában állt, a világbajnokságon Mexikó és Németország ellen kapott lehetőséget az amerikai válogatottban.
Az elmúlt hétvége kupafordulója és a Nationalelf szombati, Litvánia elleni Európa-bajnoki selejtezője rövid lélegzetvételhez jutatta a Cottbust, a csapat legközelebb szeptember 11-én, az újonc Hannover vendégeként lép ismét pályára bajnokin. Az újabb vereség tovább fokozná az Energie ideges hangulatát, amelyben Miriuta szerint az a legrosszabb: „Felőrli és kifárasztja a fejeket!”