Múltidéző tabella

Mint a régi szép időkben, valamikor a háború előtt, a profizmus hőskorában: 1. Ferencváros, 2. MTK… A két ősi rivális elhúzott a mezőnytől az NB I őszi idényében, a tabellán harmadik Újpest 8 ponttal szerzett kevesebbet, mint ők.

-LABDARÚGÁS-
Forma szerint akár örülhetnénk is a futballelit őszi produkciója végén, hiszen csak a legeslegutolsó meccsen, egy elhalasztott mérkőzés (Kispest–Ferencváros 1-2) után derült ki, melyik csapat végez az élen az NB I-ben: a Fradi vagy az MTK. Garami József, a Ferencváros mestere nagy elégedettségében azért megjegyzi, nem hitte volna, hogy 38 pont kell ahhoz, hogy az élen teleljenek, de soha ne legyen nagyobb baja annál, hogy sok pontot szerez a csapata. Egervári Sándor, az MTK edzője sem kesereghet, hiszen a nyáron – és később is – nem győzte hangsúlyozni: a Ferencváros mellett az Újpest és a bajnoki címet védő Zalaegerszeg is inkább favorit a bajnoki címre, mint csapata.
Magyarázat persze mindenre akad (verbálisan igencsak erős a magyar futball). A ZTE környékén nem győzik hangsúlyozni, hogy a kupakötelezettsége miatt rengeteget kellett utaznia a csapatnak, ráadásul a pályafelújítás miatt eleinte sokszor játszott idegenben. Újpesten az edzőváltás (Molnár László helyett Szabó András) s az újabb edzőváltás kilátásba helyezése (Szabó András helyett még nem tudni, ki) volt káros befolyással a sikerre, ám jobb helyeken (a Bécsi út túlsó végén…) mintha kevesebbet törődnének a körülményekkel a futball (jól) fizetett alkalmazottai, mint nálunk. Főként akkor, amikor játszani kell, ha úgy tetszik, eleget tenni szerződésbeli kötelezettségeiknek.
Mifelénk minden más, ez nem újdonság. Mint ahogy az sem, hogy végre bekövetkezett a magyar futball legtermékenyebb időszaka, a szünet. Amikor a tettek nem kontrázhatják meg a szép szavakat, mindenki okos lehet és tehetséges. A baj csak az, hogy annak is hiszi magát. A tavaszi rajtig megteheti.