Ember a gép ellen

Okvetetlenkedő újságíró kérdésére, mely szerint ki minden idők legjobb sakkozója, Kaszparov vagy esetleg még mindig Bobby, a száműzött Fischer így méltatlankodott: „Ön összehasonlít engem egy csalóval, aki előre megbeszélt játszmákkal operál egész életében? Én soha nem játszottam egyetlenegy ilyen partit senkivel sem… Karrierem alatt egyetlen megbeszélt döntetlenem sem akadt, ezzel sem Mr. Kaszparov, sem egyetlen orosz nem dicsekedhet.”
A sakk Coriolanusának bizonyára fájdalmas New York felé pillantania, oda, ahová az első sakkozás „magvait” ő hintette el annak idején, a dús aratás viszont jobbára az oroszoknak jutott. Elképesztő, mi folyik mostanság sakkberkekben: a FIDE-világbajnokságnak titulált ember–gép partik díjazása az egeket veri. A győztesnek 800 ezer, a vesztesnek 200 ezer dollár jár, ami a minőségi sakkozás megbecsülését is érzékeltetheti.
New Yorkban Kaszparov komolyan vette az első játszmákat, de valahogy nem sikerült a tőle megszokott varázslatokat ráerőszakolnia a gépre, sőt a gép (láthatatlan szakemberek sokasága) lassanként tökéletesedő technikája szabja meg a mérkőzés hangulatát. A cirkuszi hatás ugyan létezik, jól szórakozunk, azaz: milliókat érdekel végre az egész sakkbiznisz – hála istennek.
De, kedves Garri, ön feledni látszik hivatásának felelősségét, Fischerhez hasonlóan, aki világbajnoki terveit dobta oly könnyen sutba annak idején, ki tudja, milyen okokból. A mérgezett levegőben ideológiai szemfényvesztők a dollár imádatát vetették Bobby szemére, holott… Holott inkább most kellene előállniuk hasonló kritikával, valahogy így: „Kérem, tessék szíves lenni most már két királyig kijátszani a partikat, s nem kimenekülni a közelharcból, még akár egymillió dollárért sem, alkalomadtán.”
Bronstejn egykor maró gúnynyal írta: „Energiamegtakarítás címén a nagymestereknek meg kellene egyezniük egy-egy verseny előtt, hogy mely partikat adják játék nélkül remire, s mely partik mennek vérre, nehogy megtévesszék a kedves nézőket…”
Most, Kaszparov utolsó játszmájára várva, félünk, hogy megismétlődik a Kaszparov–Deep Blue katasztrófája, amikor a történelem legjobbja 16 lépésben vesztett feketével a masina ellen.
Kaszparov (2847)–Deep Junior
New York (3), 2003. január 30.
Szláv védelem (D45)
1. d4 d5 2. c4 c6 3. Hc3 Hf6 4. e3 e6 5. Hf3 Hbd7 6. Vc2 b6 7. cxd5 exd5 8. Fd3 Fe7 9. Fd2 0 – 0 10. g4 Hxg4 11. Bg1 Hdf6 12. h3 Hh6 13. e4 dxe4 14. Fxh6 exd3 15. Bxg7 + Kh8 16. Vxd3 Bg8 17. Bxg8 + Hxg8 18. Ff4 f6 19. 0-0-0 Fd6 20. Ve3 Fxf4 21. Vxf4 Fxh3 22. Bg1 Vb8 23. Ve3 Vd6 24. Hh4 Fe6 25. Bh1 Bd8 26. Hg6 + Kg7 27. Hf4 Ff5 28. Hce2 He7 29. Hg3 Kh8 30. Hxf5 Hxf5 31. Ve4 Vd7 32. Bh5 Hxd4 33. Hg6 + Kg8 34. He7 + Kf8 35. Hd5 Vg7 36. Vxd4 Bxd5 0 – 1. Kaszparov bemutatta, hogy tud olyan gyerekesen játszani, mint Junior. Utoljára a nagybátyja születésnapján játszott így Bakuban, tízéves korában. Igaz, ott nem százezer dollár volt a tét… Ámbár, az is lehet, hogy elszámította magát. Ha 35. Bxh7-tel óhajtotta befejezni a partit, úgy észre kellett vennie, hogy Hb3 +! sötétnek azonnal nyerne.
Deep Junior–Kaszparov (2847)
New York (4),2 003. február 2.
Szicíliai védelem (B44)
1. e4 c5 2. Hf3 Hc6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 e6 5. Hb5 d6 6. c4 Hf6 7. H1c3 a6 8. Ha3 Hd7 9. Hc2 Fe7 10. Fe2 b6 11. 0 – 0 Fb7 12. h3(?) 0-0 13. Fe3 Bc8 14. Vd2 Hce5 15. b3 Hf6 16. f3 Vc7 17. Bac1 Bfe8 18. a3(?) Hed7 19. Bfd1 Vb8 20. Ff2 Bcd8 21. b4 Fa8 22. a4 Bc8 23. Bb1 Vc7
24. a5! bxa5 25. b5! Fb7 26. b6! Vb8 27. He3 Hc5 28. Va2 Hfd7 29. Ha4 He5 30. Hc2 Hcd7 31. Hd4 Bed8 32. Kh1(?) Hc6 33. Hxc6 Bxc6 34. Kg1(?) h6(?!) 35. Va3 Bdc8 36. Fg3 Ff8(?!) 37. Vc3 He5 38. c5! Hd7 39. Vxa5 Hxc5 40. Hxc5 Bxc5 41. Va4! B5c6 42. Ff2 d5 43. Fxa6 Fc5 44. Fxc5 Bxc5 45. Fxb7 Vxb7 46. exd5 exd5 47. Va7 B5c7 48. Vxb7 Bxb7 49. Bxd5 Bc6 50. Bdb5 h5 51. Kf2 Be6 52. f4 g6 53. Kg3 Kg7 54. Kh4 Kh6 55. B1b4 Bd6 56. g3 f6 57. g4 hxg4 58. hxg4 Kg7 59. Bb3 Bc6 60. g5 f5 61. Bb1 remis!
Nehéz fajsúlyú, idegőrlő stratégiai harc: a „Challenger” bravúrosan játszott. A mechanikus szerkezet első ízben „gondolkodott” úgy, ahogyan általában a hús-vér sakkozók teszik: nem vette figyelembe az anyag mindenhatóságát. Meglehet, miközben mi igyekszünk, hogy gépies tökéletességgel vezényeljük a bábukat, a lélektelen konstrukció lepipál minket kreativitásban?