A magyar atlétika egyik legsikeresebb versenyszáma a férfi gerelyhajítás, amelyben versenyzőink az elmúlt évszázadban sikert sikerre halmoztak. A csúcspont az 1976-os olimpia volt, Montrealban Németh Miklós világrekorddal győzött. Az utóbbi két évtizedben viszont versenyzőink elmaradtak a nemzetközi élmezőnytől, ezért is örvendetes, hogy a hét végi bajnokságon Horváth Gergely 81,55 méterre javította a tizenöt éves csúcsot.
A sokat hangoztatott és idézett lovasnemzettel ellentétben a magyarra a dobó nemzet illik, elvégre az eredmények ezt bizonyítják. Míg a lovassportban a magyar mérleg egyetlen olimpiai bronzérem, addig a gerelyhajítóink sikert sikerre halmoztak. Kóczián Mór már 1909-ben világcsúcsot ért el (57,91 méter), Szepes Béla (1932), Várszegi József (1948) olimpiai érmet nyert, Kulcsár Gergely pedig háromszor állhatott fel olimpián a dobogóra. Az aranykorszak 1980-ban Paragi Ferenc 96,72 méteres világcsúcsával zárult. Azóta a sikeres versenyszám hazánkban hosszú hullámvölgybe került, ezért is kellemes meglepetés Horváth Gergely hét végi csúcsjavítása Nyíregyházán.
– Gyerekkorom óta szeretek dobni – meséli a rekorder. – A Duna-parton nőttem fel, ahol társaimmal állandóan vetélkedtünk, ki hajít messzebbre. Az általános iskolában kezdtem el atletizálni, de csak megszakításokkal jártam edzésre. Tizenhatévesen aztán a szertárban találtam egy gerelyt, kipróbáltam a pályán, s nagyon megtetszett. Azután gerelyhajításban indultam a diákolimpián, ahol negyvenhét méteres eredménnyel bronzérmet nyertem. Azóta nagyon megszerettem a gerelyhajítást, s ha nem ment úgy, ahogy vártam, akkor sem adtam fel.
Horváth Gergely a BEAC-ban kezdett el gerelyt hajítani 1992-ben, első edzője Janecskó András volt, 1994-től Fehér Gábor irányítja a felkészülését. A hazai gyenge mezőnyben a tehetséges versenyző sorra érte el sikereit, viszont tíz év kellett ahhoz, hogy a nemzetközi élmezőnyt megközelítse.
– Sohasem láttam kilátástalannak a küzdelmet a méterekkel, mindig hittem abban, hogy egyszer majd megjavítom az országos rekordot. Persze értek csalódások is. Például nagyon rosszul esett, amikor három évvel ezelőtt teljesítettem az olimpiai kiküldetési szintet, sőt minden előzetes listán szerepelt a nevem, mégsem utazhattam el Sydneybe. Pedig nagy álmom az olimpiai szereplés. Egy ügyvéd meg is keresett, hogy pereljem be a szövetséget. De én versenyezni akartam, nem pedig pereskedni.
Ha kárpótlást nem is, de erkölcsi elismerést jelentett Horváth Gergely számára, hogy 2001-ben indulhatott a pekingi Universiadén, ahol 80,03 méteres eredménnyel bronzérmes lett. A tavalyi Európa-bajnokságon nem sikerült bejutnia a döntőbe, az idén viszont már teljesítette a világbajnoki kiküldetési szintet. Célja, hogy Párizsban bejusson a döntőbe, ami nem lesz könnyű, hiszen új csúcsával csak a 23. a világranglistán.
– A nemzetközi élmezőny nagyon erős, de ha képes leszek stabilan nyolcvanegy méteren felüli eredményre, akkor bejuthatok a legjobbak közé a világversenyeken. A fejlődésemben sokat segített, hogy tavaly Csepelről átigazoltam Zalaegerszegre, ahol bíztak bennem, s kétéves szerződést kötöttünk. Így nyugodtan készülhetek az olimpiára, ami meg is látszik az eredményeimen. Jól tudom, hogy a gerelyhajítás elég doppingérzékeny versenyszám, ezért nincsenek illúzióim. A magyar csúcsot azonban mindenképpen szeretném tovább javítani, aztán majd kiderül, hogy a nemzetközi mezőnyben mennyit ér a rekord.
Dimitrij Medvegyev
Putyin embere lekezelő üzenetet küldött Trumpnak
