Túlzás, hogy zökkenőmentesen indul a világbajnokság, de erre számítani lehetett, hiszen Kuba nem vívónagyhatalom, s ilyen nagyságú versenyhez nincsenek hozzászokva errefelé. A csapatok eligazítása komoly procedúrát jelent, kaotikus állapotokkal. De ahogy errefelé megszokott, szép lassan minden a helyére kerül.
Az már nem a szervezőkön múlt, hogy az orosz válogatott nem érkezett meg időben. A francia légitársaság a világbajnoki címvédőkre sem volt tekintettel, ezért Kolobkovék Párizsban vesztegeltek. Noha címvédőként Kolobkovnak és Boikónak, valamint az ezüstérmes Jucsevának nem kellene pástra lépnie a selejtezőkben, az első napon nekik is meg kell jelenniük, távolmaradásuk esetén a ranglistán hátrébb állók kerülnek kedvezőbb helyzetbe. A többi fegyvernem képviselőit mindez nem érinti, már amennyiben reggelig megérkeznek Havannába.
A nemzetközi vívószövetség (FIE) elnöke, a francia René Roch szerette volna elérni, hogy tekintsenek el ettől a szabálytól, s miután egyébként is kiemeltekről van szó, a 64-es főtáblán szerepelhessenek. Úgy tűnik, egyedül maradt a véleményével, a Directoire Technique tagjai makacsul ragaszkodnak a szabályokhoz. A végső döntés alighanem csak nehezen születik meg.
Mindez különösen a női tőrözőknek lehet kellemetlen, mert nekik az olimpián csak egyéniben rendeznek versenyt, így az egyéni világranglista alapján juthatnak el Athénba. Márpedig, aki Havannában el sem indul, vagy lemarad a 64-es tábláról, az szinte reménytelen helyzetbe kerül. Kolobkovnak még reményt jelenthet a csapat, hiszen a férfi párbajtőrözőknél a csapat-világranglista alapján dől el az olimpiai indulás lehetősége.
Lehet sajnálni az oroszokat, hiszen tulajdonképpen önhibájukon kívül kerültek ilyen kellemetlen helyzetbe, de csak részben. Valamennyi európai ország vívói időben megérkeztek Kubába, mert nem az utolsó pillanatban indultak el. Az olaszok voltak a legszorgalmasabbak – ők messze a legkedvezőbb anyagi helyzetben vannak –, s már két héttel a rajt előtt itt edzőtáboroztak. Hogy semmit ne bízzanak a véletlenre, kibéreltek minden szakágnak egy-egy tornacsarnokot, ráadásul pástokat is hoztak magukkal. Sőt azt is megengedhették maguknak, hogy ne csupán a világbajnokságon indulók, hanem még az edzőpartnereik, azaz a B válogatott tagjai is itt készüljenek. Alighanem a világ összes vívója megirigyelheti azokat a feltételeket, amelyeket az olasz versenyzőknek biztosítanak. De hát Olaszországban könnyű, a totóbevételekből az olimpiai bizottság nagyvonalúan támogathatja a sportágakat. Persze nem csupán ezen múlik az eredményesség, ám az ideális felkészülés mindig előnyt jelent.
Egyelőre nem lehet panaszuk a magyar vívóknak sem, hiszen az indulók minden versenyszámban legalább egy héttel a rajt előtt megérkeztek. Ez alól mindössze a betegség miatt a többiekhez később csatlakozó női párbajtőröző, Mincza Ildikó, illetve az egyéni módon készülő kardozó, Ferjancsik Domonkos jelent kivételt.
A tegnapi selejtezőkön a férfi párbajtőrözők ugyan valamennyien pozitív eredménnyel zártak, ám elsősorban Fekete Attila lehetett elégedett: öt győzelemmel kezdett. A hatodik siker csupán azért maradt el, mert bolgár ellenfele vívófelszerelését egy pillanat alatt ellopták, így aztán nem léphetett pástra. De ezen itt senki nem csodálkozik, mintha mi sem történt volna, mindenki túllépett az ügyön. Kulcsár Krisztián öt győzelem mellett egy vereséget szenvedett el, így ő is megőrizte az esélyt arra, hogy kiemelt legyen, s ne kelljen vívnia a 64 közé jutásért. A kétszeres Európa-bajnok Boczkó Gábor ugyanakkor két vereséget is elkönyvelhetett, így neki minden bizonnyal még egy erőpróbán át kell esnie ahhoz, hogy a főtáblán szerepelhessen.
A női tőrözők, Mohamed Aida, Knapek Edina és Varga Gabriella lapzártánk után kezdték meg a versenyt.
Bognár György hízelgett a kolozsváriaknak a visszavágó előtt
