Tizenöt évvel ezelőtt az atléták magasra tették a mércét, hiszen az első budapesti fedett pályás világbajnokságon öt világcsúcs született. Azóta viszont – szerencsére – az atlétika világa is nagyot változott, a szigorú doppingellenőrzések hatására a rekordok fejlődése szinte megállt, az új évezredben fedett pályán mindössze négy versenyszámban írták át a csúcslistát. Éppen ezért volt kivételes és fantasztikus élmény, hogy a világbajnokság második napján két óra alatt egy rekordbeállításnak és három csúcsjavításnak tapsolhatott a közönség a Budapest Sportarénában.
A futószámok hátterében zajló női hármasugrásra az orosz Lebegyeva irányította a figyelmet, aki az első sorozatban 15,16 méterrel beállította a címvédő angol Hansen hatéves világcsúcsát. Kissé elégedetlenül állapítottuk meg, hogy legalább egy centiméterrel ugorhatott volna nagyobbat, mert egy beállításnál egy új rekord erkölcsileg és anyagilag is sokkal többet ér. A huszonnyolc éves atléta – aki hat éve már versenyzett Budapesten, akkor a szabadtéri Eb-n ötödik lett – azonban nem bosszankodott, hanem kitűnően összpontosított, és technikailag szinte tökéletesen végrehajtott ugrással 15,25 méterre repült. A közönség ünnepelte, a világcsúcstartó viszont nem lazított, negyedikre 15,15 métert ugrott, majd utolsóra újabb világcsúccsal (15,36) bizonyította kiemelkedő formáját. A világbajnoknő angolul köszönte meg a közönségnek a biztatást s edzőjének a segítséget, aki a csúcsra segítette, s gazdaggá is tette, hiszen az orosz bajnoknő győzelméért negyven-, a rekordért ötvenezer dollárt kapott.
A női rúdugrás előzetesen is
a legnagyobb versenyt ígérte, amelyben az olimpiai bajnok amerikai Dragila, a világcsúcstartó orosz Feofanova és a volt világcsúcstartó orosz Iszinbajeva is indult. Hármójuk légi csatája nem csupán látványos, hanem nagyon izgalmas versenyt is hozott. 470 centiméterig egyedül Dragilának kellett javítania, viszont ezt a magasságot mindhárman elsőre átugrották. A 476 centiméter sem okozott gondot Dragilának és Iszinbajevának, Feofanovának viszont elsőre nem sikerült, s mivel bronzérmesnél rosszabb már nem lehetett, kockáztatott, és két ugrását átvitte 481-re. A világcsúcstartónak ezúttal ez magasnak bizonyult, Iszinbajeva viszont másodikra, Dragila harmadikra átjutott a léc felett. A közönség tapssal biztatta a 22 éves orosz versenyzőnőt, aki nekifutott a 486 centiméteres világcsúcsmagasságnak, s már elsőre átugrotta. Amerikai riválisának viszont ez már nem sikerült, így Iszinbajeva udvariasságból még megpróbálkozott az ötméteres álomhatárral, de csak egy jó kísérletet láthattunk tőle. Igaz, ebben a versenyszámban kifizetődőbb centiméterenként rekordot javítani.
A sajtótájékoztatón aztán kiderült, hogy a 164 centiméter magas világbajnoknőnek igencsak felvágták a nyelvét, mert amikor nem angolul, hanem oroszul nyilatkozhatott, szinte levegőt is alig vett:
– Nézzék el nekem, ha össze-vissza beszélek, de a boldogságtól szinte nem vagyok józan. Minden atléta álma, hogy világcsúccsal nyerjen világversenyt, és ez nekem most sikerült. Jó formában érkeztem Budapestre, ahol egy nagyon kemény, szoros versenyen sikerült győznöm. Úgy érzem, az öt méter nem elérhetetlen számomra, a következő célom, hogy az olimpián hasonlóan szerepeljek Athénban. Hogy mire költöm majd a kilencvenezer dollárt? Még nem volt időm ezen gondolkodni, de higgyék el, megtalálom a helyét.
Elmaradt a meglepetés férfi gátfutásban. A címvédő amerikai Allen Johnson gondterhelten figyelte az elődöntő után a kivetítőn a visszajátszást, amelyen kiderült, hogy csak harmadikként ért célba. Aztán megnyugodhatott, mert a hetedik legjobb idővel bekerült a döntőbe, ahol a hetes pályán futva, élete legjobb eredményével biztosan győzött az ázsiai rekordot futó kínai Liu Hszing előtt.
Egy magyar is felállhatott a dobogóra, kár, hogy a harmincéves Korányi Balázs korán, már a sydneyi olimpia után visszavonult, s így a 800 méteren országos csúcstartó az újságírók számára rendezett futóversenyen lett ezüstérmes. A világbajnokságon induló 19 magyar atléta közül egyiknek sem sikerült a döntőbe jutás. Ehhez legközelebb az idén országos csúcsot javító Bíber Zsolt került, aki a súlylökés selejtezőjében 20,24 métert dobott, s mindössze négy centiméterrel maradt el a döntőtől, amelybe 20,28 méterrel be lehetett kerülni.
A távolugró Ajkler Zita ez évi legjobbját megközelítve a selejtezőjében 644 centiméterrel 8. lett, s kiesett. A vágtázó Listár Nikolett is csak egyéni csúcsáért (23,71) dicsérhető 200 méteren.
Ezen a távon a döntők igazolták, hogy a nemzetközi szövetség jól döntött, amikor az egykörös futást törölte a világbajnokságok műsorából, mert a külső pályán futók előnyösebb helyzetben vannak. A búcsúzó versenyszámban a nőknél és a férfiaknál is a hatos pályán futó versenyző nyert. Az első duplázó és a világbajnokságon legjobban kereső versenyző Lebegyeva lett (130 ezer dollárral), aki jól számolt, amikor távolugrásra is benevezett, mert 698 centiméteres ugrásával győzött. A hétpróbában világbajnok svéd Klüft bronzérmet nyert (692), mégis bánkódott, mert az ötödik ugrásánál megsérült, s hordágyon vitték ki a pályáról.
A világbajnokság egyik legnagyobb meglepetése a női 60 méteres gátfutásban született, amelyen a 60 méteren győztes amerikai Devers duplázásra készült. A 38 éves gátfutónő tervét azonban meghiúsította a 24 éves kanadai Felicien, aki három századmásodperccel megelőzte riválisát, és a szabadtéri vb-győzelme után fedett pályán is világelső lett.
Ami nem sikerült a kubai Pedrosónak – az ötszörös világbajnok távolugrásban 809 centiméterrel csak 8. lett –, azt valóra váltotta a mozambiki Mutola, aki 6. világbajnoki aranyérmét nyerte 800 méteren. A világcsúcstartó szlovén Ceplak nagyon bután 750 méterig vezetett riválisának, ezután Mutola robbantott, és biztosan győzött.
A férfiaknál a svéd Olsson sem akart elmaradni női „kolléganőjétől”, és a hármasugrás döntőjében, a harmadik sorozatban 17,83 méteres ugrásával beállította a kubai Urrutir hétéves világrekordját.
Női magasugrásban folytatódott az orosz atléták jó szereplése, Szlesarenko 204 centiméterrel győzött, majd a 208 centiméteres világrekord-magassággal is megpróbálkozott, sikertelenül. Az orosz atlétanők hét aranyérmet nyertek a vb-n, s remek szereplésük csattanója volt a női 4x400 méteres váltóverseny, amelyben a Krasznomovec, Kotyarova, Levina, Nazarova öszszeállítású staféta világcsúccsal győzött. A világbajnokság olyan kitűnően sikerült, hogy még a magyar atléták gyenge szereplése sem tudta elrontani.
Világbajnokok. Férfiak. 60 m: Jason Gardener (brit) 6,49. 200 m: Dominic Demeritte (bahamai) 20,66. 400 m: Alleyne Francique (grenadai) 45,88. 800 m: Mbulaeni Mulaudzi (dél-afrikai) 1:45,71. 1500 m: Paul Korir (kenyai) 3:52,31. 3000 m: Bernard Lagat (kenyai) 7:56,34. 60 m gát: Allen Johnson (amerikai) 7,36. Magas: Stefan Holm (svéd) 235. Rúd: Igor Pavlov (orosz) 5,80. Távol: Savante Stringfellow (amerikai) 840. Hármas: Christian Olsson (svéd) 17,83. Súly: Christian Cantwell (amerikai) 21,49. Hétpróba: Romain Sebrle (cseh) 6438. 4x400 m: Jamaica 3:05,20. Nők. 60 m: Gail Devers (amerikai) 7,08. 200 m: Anasztaszja Kapacsinszkaja (orosz) 22,78. 400 m: Natalja Nazarova (orosz) 50,19. 800 m: Maria Mutola (mozambiki) 1:58,50. 1500 m: Kutre Dulecha (etióp) 4:06,40. 3000 m: Meseret Defar (etióp) 9:11,22. 60 m gát: Perdita Felicien (kanadai) 7,75. Magas: Szlesarenko Jelena (orosz) 204. Rúd: Jelena Iszinbajeva (orosz) 486, világcsúcs. Távol: Tatjana Lebegyeva (orosz) 6,98. Hármas: Tatjana Lebegyeva (orosz) 15,36, világcsúcs. Súly: Vita Pavlis (ukrán) 20,49. Ötpróba: Naide Gomes (portugál) 4759. 4x400 m: Oroszország 3:23,88, világcsúcs.
